Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)
múlásokból kijön, nagy víz idején a'Promontoriumi elevenebb ág a* Soroksári lankadtabbnál csak nem három annyi, közép víz idején négy, legkisebb víz idején nyolcz annyi víz mennyiséget képes letakarítani. 5. ) Az 1815-dik Esztendei jég megindulásának rajzából látszik, hogy jeges árvíz idején a* Budai oldalon lévő zátonyokon a* jég megfeküvén, a' lejövő jeget, mind ezen akadály, mind a' víz sodra, a' Pesti oldalra veti, ez alkalommal minthogy az oda ütődött jégtorlásokat a' lassú Soroksári ág bé nem foghatja, mind azon jég daraboknak, mellyek abban helyt nem találnak, ismét szűk útjokon a' Promontoriumi ágba kell térni, ez által a' jégjárás feltartóztatván, habár a' jég a' szent Gellérti szorulaton összeverődik is, az áradásoknak okát nem ott, mivel az ottani sebesség akármi jég darabokat igen könnyen tovább indítana, hanem inkább alább a' zátonyok és iankadt Soroksári ág között megtorlott, felülről pedig az elébb szélesen elterült, azután a' szűkületen összeverődött jég ellentállásában kell keresnünk. 6. ) A'víznek 0 felett a'Budai pécze szerint 3 y 5 y/ állásakor tett vízszintmérés szerint a' Duna felületének esete a' Békás Megyeri határtól fogva a' hajóhídig 100 ölönkint 5-6 linea közt változik. A' hidtól a* Gellérthegyig 100 ölön csak 2,5 /7/ legfellyebb 3 /;/ , alább a' puskaporos tárig 8 //y az egész eset öszvesen 8800 ölre a' szent Endrei sziget alsó csúcsától 3 y 6 ,J 0'" és így a* közönséges eset 5,8 Ul . Ezeken kivül pedig meg kell emlékeznünk azon környülállásról is, mint a' melly a' lefolyás által Dunánk Buda Pest közt helyheztetett részével küzbevetlen egybeköttetésben van: 7. ) Hogy a' Duna felső részei magokkal töméntelen murvát (Schotter) és kavicsot hordanak, a'vidékeket, mellyek útjokba esnek, szanaszét elöntik, rendetlenül újabb újabb szigeteket csinálnak, vagy a' régieket elhordják, volt árkaikat betemetik, más utakat ásnak, 's évről évre mind az áradások dühösködései által, mind azzal, hogy a' jó földet terméketlen kaviccsal meghordván, mindenütt, hova a r folyónak vagy egyik vagy másik rendetlen szakadása elhatott, haszonvehetetlenné teszik, — számtalan károkat okoznak; ezek pedig a' Felséges uralkodás gondjait arra indították, hogy a Duna regüláztatását Déventől lefelé munkába vétesse, melly legközelebb folyamatba indult. 4. §. Mind ezeket egybe vetvén, a Duna munkalatjaira nézve illyen következéseket lehet húzni.
