Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)
Valamint nem csak az egész Duna mentiben, hanem átaljában minden vizeink folytában tübb várasok és helységek az árvizektől esztendőről esztendőre hol kisebb hol több károkkal látogattatnak, hansonlóképcn Buda Pest is egy véletlen jövő hirtelen áradás dühétől (noha az ollyan felettébb való áradások ritkák, de épen a' miatt mint minden nem várt veszedelem még iszonyatosabbak) magát bátorságosnak épen nem képzelheti. Az 1830-dik esztendő eleven emlékezetünkben lehet — még csak egy-két lábnyi feldagadás, midőn a' Duna éjjenként 5 /y — G u áradott, és egy éj vagy nap köze mennyi ínséget hozandó vala fővárosunkra. Az 1775 -dik esztendei jégtorlás és szerenesétlenség még minden esztendőnként előkerülhető — mert valljon azolta tettünk e a' Duna ágyán legkisebb igazítást, mellynél fogva magunkat bátorságosabbaknak gondolhatnók, vagy mint komoly figyelmet érdemlő tárgy, csak szóban is forgott-e? míg azonban az alatt, hogy mi a' dolgot csekély küvetkezésünek vagy orvosolhatatlannak nézzük , a' hatalmas Duna kártékony szándékkal éjjel nappal ellenünk dolgozik. A' Budai részen a* zátonyolások naponként nevekednek, apró szigetecskék emelkednek fel a' víz szine felett, ezek miatt a' víz sodra mind inkább a' Lager Ispotály felé nyomakodik, és a* Ráczkevi sziget orra hasonló iszapoltatást szenvedvén, mindég nagyobb görbületet vészen fel, 's mind ezen víz sodrának nagyobb görbülete, mind a' zátonyok inkább inkább felfogják a* jégtorlatokat tartani. Mellyból ismét következik: hogy mivel a' jégtorlatot 's jeges árvízeket nemző okok, nem csak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva nevekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponként mindég hihetőbb történetes megakadástol függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elbontassunk, 's egy könnyen előre látható szerencsétlenség miatt tízszer több kárral lakoljunk, mint a' mennyibe a* veszedelemnek egészen elháríthatása kerülne. Mert hogy a' rendkívüli legnagyobb áradások egyedül a' jég munkalatjai, megtetszik mind onnan, hogy csupán nagy jégjáráskor történnek, mind onnan, mert Bécsnek tudtunkra 1830-ban, Pestnek 1775-ben voltak legnagyobb áradásai, — holott ha azok csupán az öszve gyülekezett nagy víz lejövő mennyiségétől függöttek volna, a' legnagyobb árvíznek mind két helyen ugyan azon esztendőben kellett volna történni. Továbbá mind az eddig vett adatokból, mind a* Duna partjának Pest felöl gyenge, Buda felöl meredek hajlításából, mind végre a' két város közti görbületből következik, hogy a' Pesti partnak tagadhatatlanul nevekedni, a' Budainak pedig lassanként elhordatni és fogyni kell. Tudniillik a* Duna ágya Margit szigetnél két ágra oszolván, ámbár azon alul egyesül, még is mint I. Tábla rajzolat mutatja és fentebb a 2-dik szám alatt előadatott, a' Margit szigettől
