Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

4 FILLÉRTÁK. [Martius Íjén 1834.] egy érez srófos czin-sip vagy cső tétetik. Ezután felfelé emelkedik halkan a' buvárharang, 's egyik srófos cső a' másikra tétetgetik, mígnem végre mintegy 2 lábbal felül nyúlnak a' vizén e' csövek. A' gyújtásra és sziklavetetésre rendelt ember közel a' csőhöz, mellyhez egy kötél kötetett, ezt kezében tartva egy ladikban van. A' ladikban tiizmedencze áll veresen izzó vasdarabkákkal. Egy ilyen darab vasat a

rcsőbe vet a' ladikbeli ember, melly által a' paskapor meggyújtatik 's a' szikla széljelrugatik. A' feltett csöveknek egy keves része közel a' töltéshez elromlik, de a' többi nagyobb része további széthányásra szolgál. A' ladikbeli gyújtó ember nem rázkodtatik meg, hanem a' szétrugás' következtében csak erős buzgást vészén észre a' vizben 5 de a' parton, vagy a' szertelövetett'sziklával közösülésben álló kövön lévők igen erős megrázatást éreznek. Hogy a' szét vetető ne koczkáztassa magát, azon helyen, a'hol vetetni fog, legalább is 8—10 lábnyi viz kivántatik. Rosé' tökéletesített ekéje. Minél inkább kipallérozódik az emberi nemzet, annál inkább tökéletesülnek azon eszközei is, mellyeket munkálatjában használ. Műveletlen népeknek durva szerszámai vágynák dolgaik' véghez vitelére, 's mily nagy előlépéseket kellett a' nemzeteknek előbb tenniök kimüvelődésükhen, mielőtt a' tökéletesített ekével cserélték fel ft' fatuskót vagy durván faragott fahorgot , mellyel az amerikai lakosok alig karczolják fel a' földei. A' földmüvelés csaknem egyenlőn halad-elő a' nemzetek' kimüvelődésévoí 5 mindazáltal csudálni kell, hogy még nagy műveltségű népek sem fordítják haszonra mind azon nyereségeket , mellyeket tökéletesített szerszámok nyújtanak. Az itt lerajzolt ekét Rosé nevű franczia találta fel. Ez öntött vasból van, és csak három részből áll: ekevasból, kormánydeszkából vagy ekefülből. és ekerudból, mellyek a

; müalkat' bizonyos elvei szerint szerkezteitek össze. Min3 eketaligával mind a' nélkül használtathatik. Ha kerekeken nyugszik, egy pálczácskával határoztatikmeg, mily mélyen akar az ember szántani, melly pálczácskán az ekerud nyugszik, 's egy függőleges irányú srófon felemeltethetik 's leeresztethetik. Ha ellenben eketaliga nélkül használtatik, a' barázda' kivánt mélységét ugy érhetui el, hogy egy, az ekerud' első végére alkalmazott sróf forgattatik, melly alól horogban végződő léczet emel fel és ereszt le, horgára a' befogás' kötele lévén akasztva. Ez az eke Francziaországban már nyolez izben nyert jutalmat, mindannyiszor próba tétetvén vele, 's több földmivelő bevette már gazdaságába. Ennél még nagyobb érdekűnek látszik a' gyakorlati (practicai) gazdaságra nézve, a' hasonlólag egy franczia Grangé-tól nem régiben feltaláltatott , ugy nevezett vez-etó nélkül ellehető eke , 's egyik legközelebbi levelinkben annak leírását és rajzolását fogjuk közleni. Ezen eke mint mondatik , a' legközelebb mulí évben Ausztriában is több mint 40 uradalomban bévetetett már — de legjegyzetesb a' mellett: hogy feltalálója egy ifjú ember a' legalsóbb paraszti rendből — ki oskolai isméretek nélkül, egyedül vizsgálódási szellem, ép ítélet és fáradhatatlan szorgalom által tökélesbíté a' legközhasznubb eszközt a' földön, 's az által talán mint az emberiség'jóitévője halhatatlanítá nevét! — Mily ösztönző példa ez minden dolgozó emberre nézve az alsóbb rendből, kik fájdalom kényelmesen, gondatlanul 's müszerileg végzik napi muukájikat, és az ünnepeket, a' helyett hogy magok' kimívelésére fordítnak, csak a' korcsmákon töltikel. Hathatós akarat, állhatatos szorgalom és figyelmes gondolkodás által minden ember, még a' legalsóbb rendbeli is, előmozdíthatja maga és mások' boldogságát! Papir-hajós (nautilus argó vagy papyraceusj Semmi sem világosítja inkább az ember értelmét, mint a' természet' csudáinak látása,