Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.] FILLÉRTÁR. 5 mellyekben a' világ' mindenható teremtője sem­miből, dicsöíté magát. — A' természettörténet­nek tanulása ily szellemben imádság, 's a' leg­nevezetesb természeti tárgyak' vizsgálata és szemlélete legmesterségesb utánozásokra ger­jesztheti az embert, és képessé teheti, hogy a' legnagyobb és felségesebb találmányokkal ajándékozza meg a' világot. így p. o. igen hi­hető , hogy ezen állatocska' vizsgálatának, mellynek leirása 's rajzolása ezen levélben fog­laltatik , köszönhetik a' nemzetek a' hajókázást kimeríthetetlen következeseivel együtt. A' pa­pir-hajós' neve igen helyesen választatott, mert teknője oly vékony mint egy átlátszó papiros­levél. A' hajósok' neméhez tartozik (argonauta argo) mellynek csak négy neme isméretes. Pli­nius ezen állatot e'képen irja le: A' pax>ir-hajós egyik csudája a' természet­nek. A' tenger' fenekéről felemelkedik , oly he­lyezetben tartván csigahéját, hogy feneke alól, nyi­lasa pedig felül legyen. Mihelyt eléri a' vízfelüle­tét, bárkája azonnal a'habra hagyatik, mivel oly eszközök' organumival van öszvekapcsolva, mel­lyekkel a' beszivárgott vizet magából kiereszt­heti 's ez által megkönnyiilvén, felül emelkedhe­tik a' vizén; ekkor a' lágy féreg két izmos kart nyújt ki csigájából, mellyeket árboezmódra egye­nesít fel; ezen karnak mindenike igen finom hártyával van bevonva , és kifeszítő készülettel; ezek a' vitorlák. De ha a' szél nem kedvező, evezőkre van szüksége; a' hajós bárkájának mind két oldalán bir ilyenekkel: ezek hajléko­nyabb , hosszabb tagok; és minden oldalra hajol­hatok és mozoghatok, végölc pedig szüntelen a' vizbe nyúlik. így a' hajózás elkezdethetik, 's a' ladik' kormányosa használja ügyességét. Ha valami veszély fenyegeti, azonnal összehúzza egész hajói készületét, 's a' hab alá tűnik. Bizonyos franczia természetvizsgálónak al­kalma vala egy a' földközi tengeren tett utazás alatt, több száz papirhajósokat szemlélnie, mel­lyek hajója körül őgyelegtek, de egyet sem fog­hatott, oly figyelmez ők minden körültök törté­nőre 's oly gyors elsikamlók a' fogni akaró kéz elöl. Ezen állat természeti története mindazáltal még nem eléggé isméretes ; mindig csak akkor vizsgáltatott, mikor tökéletesen kifejtődzött, és minden tehetségit képes vala használni. A' le­irott egyes darabok csaknem mind egyenlő nagy­ságúak voltak. Hátra van tehát még ezen álla­tok' szaporodása' 's apródonke'nti nevekedése' titkainak kitudása. Dohány. Jaha vagy mások szerint Pane Román fedezte fel legelőször ezen növényt, 1496 Domingónak Tabarka nevű tartományában, hol a' vad népek petunn&k nevezék 's legkö­zönségesebb — tabak — neve attól származott. Nicot János a' portugáli udvarnál volt franczia követ 1560 táján Francziaországba vitte, hol eleinte Medicis Katalin iránti hizelkedésből a' tobákot az udvarnál királyné-pornak, közönsé­gesen pedig ő róla Nicotiánának nevezék, melly nevét máig is megtartotta. Raphelengi angol mondatik elsőnek, ki a' dohányzást Virginiában megtanulta, 's arra az európaiakat megtanitá. Nevezetesek az üldözések, mellyeket en­nek a' most oly közönségesen kedvelt fűnek akkor kiállani kellett. Francziaországban elő­ször az orvosok keltek ki ellene, de nem sokára magokat is annyira elragadta a' közdivat, hogy kezökben burnótszelenczét tartva, mondogatá'í kárhoztató Ítéleteiket, 's azért hallgatóik előtl csak nevetségesekké tették magokat. Még a kormányok is egész hatalommal igyekeztek ezen növény' használását elnyomni — némelly tarto­mányokban még halálos büntetés is vetetett rá ; de mind ezen üldözéseket meg tudta győzni a' dohány' vonzó ereje, 's magokat üldözőit is meghódítá, míg> mint korunkban az eset, európai szükséggé lön. A' nálunk honosított dohány hat láb­nyi magasságra nőhet meg kövér földben. Fris trágya után nem a' legjobb dohány terem, de igen a' kissé rothadt tarha, vagy érczes trágya után, mellyben mész és savar van. A' levelek felül sötétebb zöldek, mint fonák lapjokon. A' közönséges dohánynak erősj ágaSj boj­tos gyökeréből egyenes, gömbölyű, izmos, büty­kös és molyhos szár emelkedik felé Levelei ép élüek j molyhosak, ragadósak. Virágai elá­gazó fürtüek a' szár' hegyén, bokrétájok ha­la vány piros, tölcséres, öt ránezba szedett ka­rimájú. Kelyhe gömbölyű szép alakú. Tokja

Next

/
Oldalképek
Tartalom