Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
A kormány által kölcsönként felajánlott 50 ezer forintból 20 ezer forint ismét utalványozva lett a város védelmi szükségleteire. Ezen összeg azonban csak néhány napi árvízvédekezés kiadásait fedezi a városnak. Április 6.-án délután öt órára a Tisza magassága felemelkedett 24 láb 11 hüvelykre (789 cm). Percsorára ismét 400, pénzen fogadott munkást kér Várady Ignác, az ottani munka vezetője. E védvonalon keményen dolgoznak éjjel-nappal, úgyszólván életre-halálra. A percsorai töltés elszakadásával mintegy 140 ezer hold (80000 ha) föld kerülne víz alá, s azonkívül Szeged városát is a legkomolyabb veszély fenyegetné. Este 8 órakor a víz fél hüvelykkel (~1 cm-el) ismét áradt. (NH0408) 264 Tudvalevőleg a percsórai töltés gyengesége képezte az ijesztő aggodalom okát. Ettől függött Szeged és vidékének jövője. Ide küldte ki a kormány Marsovszky Gyula Közlekedési és Közmunka és Közlekedési Minisztérium miniszteri osztálytanácsos urat kormánybiztosi minőségben. A kormánybiztos úr március 16.-án, a veszedelem közepette érkezett meg, apróra megismerkedett a helyzettel és a veszedelmet fokozottnak találta, főleg azért, mert a kormány részéről menesztett rendeleteknek nem volt foganatja. A kormánybiztos úr a helyzethez képest haladéktalanul hozzálátott a védmunkálatokhoz, a veszedelem helyszínén, éjjel-nappal fáradhatatlan buzgó tevékenységgel munkálkodott, a munkavezető és felügyelőket másokkal, alkalmasabbakkal helyettesítette. Alkalmazta az általános elismerésre méltán számottartó Várady Ignác mérnök urat is. (NH0418) Szegeden a veszély még mindig növekvő félben van. A víz ma este hat órakor 265 24 láb és 11 hüvelyken (789 cm) állott, s míg e magaslatot elérte sok kárt okozott a töltéseken. A Tisza parton a belvárosi részen levő házak némelyikébe ugyanis a csatornákon át behatolt és a pincéket, a földszinti helységek egy részét és az udvart ellepte vízzel. Az „önkéntes mentőtársulat" idejében észre vette a bajt, az iparosok őrjárataival együtt sietett a veszély elfojtására, ami részben sikerült is, ti. amennyiben a víz további beszivárgását lehetetlenné tette. A sóház és a vár előtti töltéseket is áttöréssel fenyegette a bősz elem, de az idejekorán érkezett segítség itt is gátat vetett a víz rombolásának. (NH0408) Április 6.-án a tetőzéskor 7,86 m-nyi magasságot ért el a vízszint, 95 centiméterrel meghaladva a korábbi legmagasabb regisztrált értéket. Az árvizet fokozta, hogy a Duna vízállásának ezen évben, szokatlan magassága miatt, a Tisza vize lefolyásában akadályozva volt. Szegeden a város apraja nagyja a töltéseken dolgozott. „Egyes rétekre ugyan betört a víz, de a várost megmenekült." Általános volt a vélemény, hogy Szeged városát, melyet már ezen évben is igen nagy mértékben fenyegetett végpusztulással az árvíz, a Mirhó-gát szakadása mentette meg. (Károlyi, Nemes 1975) Szegedről április 08.-án „Sz. H." a következő híreket írja: „A horgosi kiöntés folytán vizünk tegnap 266 reggelre 24 láb 3 és fél hüvelykre (771 cmre) esett le a 24 láb 11 hüvelykről (789 cm-ről). Az apadás azonban ekkor véget ért s azóta újra árad, úgyhogy a vízmagasság ma reggel már 24 láb 7 hüvelykre (781 cm-re) emelkedett s az áradás folyton tart. Időnként 12 napba is beletelt egy hír megérkezése. Április 6. Április 7 reggelre, pont a tetőzést csökkentette a gátszakadás.
