Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

A következő átépítés 1557-ben történt. Oswald mester vezetésével a késő gótikus épületegyüttes reneszánsz külsőt kapott. A mester tevékenységére utal a földszinti és az első emeleti teremben, illetve a többi helyiségben is látható bordás boltozat, melyet gazdag ornamentika díszít. A 4. és 5. sz. épületek között egy utcácska van, melyet félköríves portál zárt le. Ezt a Thurzó-ház reneszánsz kompozíciójú homlokzatába tagolták be. A ház mai alakját a XVI. század második felében történt átépítéskor kapta, a homlokzaton sok, az olasz reneszánsz ihlette elem (sgraffito) került elő. 1526-ban itt lakott Cyhorn tisztviselő több adófizető albérlővel együtt (Paul Kandier, Hans Satler, a pallósi Jakob, Gyurcsákné és Margaréta kereskedők, valamint Lenhart Schenck).

75 A ház Thurzó tulajdonában volt. Ebben a házban lakott Hans Dernschwamm is, aki 1538-as év elején urát, Hans Jakob Fuggert - Rajmund fiát megvendégelhette. Amikor 1546-ban a bányaüzem bérlete lejárt, Dernschwamm a tisztviselőkkel együtt elköltözött egy új szolgálati helyre. A besztercebányai bérleti viszony megszűnte után a Fuggerek Dernschwamm révén a bányát Georg Ritscher-nek adták el. Ettől a tulajdonostól vette meg Hans Preuss 1564ben a házat. Majd a XVII. században Mathias Porsch evangélikus lelkész tulajdonában volt, akit idővel kiutasítottak Magyarországról, s később özvegye - aki Sziléziában élt - érdeklődött a ház állapotáról. A ház ugyanis annyira rossz állapotban volt, hogy azt a város 1700-ban saját költségén állíttatta helyre. 1706-ban Srétcr János II. Rákóczi Ferenc tüzérezredese vette meg 5000 aranyért. A XIX. században az ingatlant a Bartl és Ertl családok tulajdonában találjuk. Érdekes a házról szóló XIX. századi ismertető, ahol a Bartl-házat, mint Thurzó János székhelyét említik.

76 A Mittelhaus kapcsán érdekességgel szolgálhat a festményekkel díszített Zöld-szoba (vagy Zöld-terem) is, amelynek mennyezetén 2 címer látható, az egyik Humyadi Mátyás magyar királyé, míg a másik feleségéét, Aragóniái Beatrixet ábrázolja. Dokumentumok tanúsítják, hogy az Unterhaus, szeretője Barbara Edelböck és törvénytelen fia Corvin Jánosé volt. Maga a falfestmény utal arra a fontos szerepre, melyet a ház már a XV. század második felében játszott. A Főtéri házak mögötti kertek összevonása Mátyás király érkezését megelőzően történt. Jurkovich Emil tanulmányában egy helyen idézi 75 RATKOS, 1964. 259.0. 76 JURKOVICH, 2005. 32.0. 98