Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán
Dcrnschwammot és leírja, hogy a kertek Mátyás elutazását követően, Dernschwamm korában is a Mittelhaushoz (,,Mitterhaus"-hoz) csatolva maradtak. 77 Megemlítendő, hogy a Zöld-szoba ablakai éppen erre a kertre néztek. Erre az összefüggésre eddig senki sem utalt, de tekintve, hogy a Thurzóház a Főtéren kimondottan központi helyen áll, elkerülhetetlen a történelmi tények újraértékelése a Zöld-szobával kapcsolatban. 1481-ben Mátyás király tudatta a besztercebányai polgárokkal Veit Mühlsteinnel, Hans Kolmannal und Hans Lánggal, hogy utolsó besztercebányai látogatásakor, ahova pihenni jött, a Főtér reá rossz benyomást tett, mert ott zöldséget, húst és különféle gusztustalan árút kínáltak eladásra. A piac a Főteret elcsúfította, ezért követelte tőlük, hogy a piacot máshova tegyék át. 78 A Zöld-szoba a mai napig fennmaradt besztercebányai különlegesség. Karol Beniac 1938-ban megvette a házat a Tatrabanktól. A Tanügyi és Népművelési Bizottság már 1942-ben elhatározta, hogy a Thurzó-ház homlokzatát újjáépíti, ami azonban nem történt meg. A 2. világháborúban bombatalálat érte és az épület felső része megsemmisült, a második szinten a boltozat összeomlott. Az épület megvizsgálása után és a tulajdonos kívánságára 1948-ban le akarták bontani és a helyére áruházat, illetve mozit terveztek építeni. Mielőtt az épületet lebontották volna, a pozsonyi Építészeti Tanszék prof. Alfréd Piffla vezetésével megkutatta a házat. Az épület már egy 1881.évi rendelet alapján védetté volt nyilvánítva, és a professzornak köszönhetően nem bontották le, hanem felújították. A munkálatokat Dr. Ing. Karol Chudomelka vezette (a homlokzatot 1969-1970-ben és 1974-ben utólag átalakították és rekonstruálták.) 1954-ben a restauráláskor a földszinti dongaboltozatos teremben freskókat fedeztek fel. A négyszög alakú terem méretei: 8,25 x 5,10 m magassága 4,45 m. A terem a legrégibb eredeti besztercebányai építmények közé tartozik, amire utal az is, hogy a környezet szintjéhez képest viszonylag mélyen található. A festményeket több mészréteg borította, ennek köszönhetően viszonylag épen maradtak ránk. A feltárást 1955 és 1958 között Mikulás Stalmach és Ferdinand Pap restaurátorok végezték. A Zöld-terem restaurálását 1955-ben Edmund Massányi és Eugen Petrikovic akadémiai festők végezték. E restaurálás során nehezen olvasható szövegrészek is előbukkantak, melyek restaurálása már nem volt lehetséges. A nyugati oldalon, a lábazat fölött töredékes szövegrészlet került JURKOVICH, 2005. 138.0. MATULAY, 1980. 285. sz. 91.0.
