Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

Ha a reneszánsz fogalmát kiterjesztjük, túllépünk a művelődéstörténet keretein, akkor azt tapasztaljuk, hogy ebben az időben a keresztény etika gazdasági tételei is sorra megdőltek. Néhány hitbuzgó teológuson kívül ki értett volna egyet a XV-XVI. században Aquinoi Szent Tamás munkáról, pénzről vallott tanaival?

3 Az eszményi, elméleti elképzeléseken gyakran maga a katolikus egyház lépett át: nem ritkán saját morális tanításainak durva megszegésével. A reneszánsz - ahogy az iskolai tankönyvek tanították - az égről a földre terelte az emberek tekintetét, s ez természetesen hatott a gazdaság, a társadalom minden területén. Az Anjouk kora: a változások kora Az, hogy a bányák fontosak, soha nem volt kérdés. Réz- és ezüstbányáink jelentőségéről a fennmaradt írásos dokumentumok mellett a kora-középkorban alapított városaink alapítólevelei is árulkodnak. A XIII. századra a kiváltságolt telepek, jogi értelemben „városok" között megjelentek azok, melyek a bányászat céljaira alapítattak, mint Selmecbánya, Besztercebánya. A bányászat az államalapítást követő évszázadra a „regálé" tárgya lett. A bányászat jogával felruházott közösségek a kincstárnak fizették az úrburát, mely a kibányászott érc meghatározott százaléka volt. A magyar királyságnak a XIII. századra élénk kereskedelemi kapcsolata alakult ki Európa nyugati felével - foként Flandriával és Itália északi részével -, ám a kapcsolatra inkább a behozatal, mint a kivitel volt a jellemző. Egyedüli, s volumenben meghatározó kivétel volt évszázadokon át: a termésréz, ezüst, majd a XIV. századtól az arany a kifelé irányuló kereskedelemben. A magyar nemesérc vagyon európai szinten is meghatározó jelentőségűvé a XIV. században vált, a magyar aranyforint verésének megindulásával egy periódusban. A két dolognak azonban csak áttételesen volt egymáshoz köze, inkább beszélhetünk a körülmények szerencsés együttállásáról. Az európai gazdaság általános növekedése magával hozta az árucsere, tehát a pénzforgalom növekedését. 3 „A földi javak, illetőleg azok megszerzése nem lehet öncél, hanem eszköz az ember túlvilági üdvösségét szolgáló erények gyakorlásához." PAULINYI, 1962. 174.0.