Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

A keresztes háborúk miatti embargó - elzárva az afrikai arany behozatali útját - aranyhiányt okozott az aranypénz használatát épp újra „szokó" kontinensen. Ezekben az évtizedekben tovább mélyültek a magyar királyság gazdasági kapcsolati a kontinens nyugati felével - növelve a magyar ércbányászat jelentőségét. A magyar trónon pedig Károly Róbert személyében egy olyan uralkodó ült, aki értette a gazdaság törvényeit. Kötelezővé tette a nemesérc kincstári beváltását, s a feldolgozott érccel csak a kamara kereskedhetett: így egyedül lévén a piacon az arany árát jelentősen megemelte. A kincstár hosszú évtizedek óta ismét megtelt. Városbarát politikája is hatott a bányászat fejlődésére, de ami igazán átütő és évszázadokra meghatározó - áttételcsen a bányászatot is segítő rendelkezése volt, az a pénzgazdaság térfoglalását lehetővé tevő állandó értékű pénz: az aranyforint bevezetése volt. A magyar aranyforint állandó értéke még az ezüstpénz romlását is tudta semlegesíteni évszázadokon át. I. Károly, Miniatúra a Képes Krónikából (Magyar Kódex II. kötet)