Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban

továbbra is tartani. Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter közölte, hogy ő maga intézkedik az ügyben, a bányamérnököket még aznap szabadon engedik és kérte, hogy várjanak türelemmel. Kiss István lyukóbányai munkástanácselnök kivette Zsillé kezéből a telefont és pontos határidőt kért Czottnertől, déli 12 órában állapodtak meg. A megbeszélt idő előtt egy-két perccel a miniszter titkára közölte, hogy Czottner 1 óráig türelmet kér. Nagy volt a zűrzavar, többen azt gondolták, hogy be akarják őket csapni. Különösen Kiss István agitált a sztrájk mellett. 1 órakor teljes erővel fellángolt a követelés, hogy ki kell mondani a sztrájkot, azonban öt perc múlva dr. Kassai Ferenc telefonon ismertette Czottner üzenetét, mely szerint ő K-telefonon beszélt a parlamentben tartózkodó Tömpe István belügyminiszter-helyettessel, aki közölte, hogy négy mérnök már szabad, a többit pedig délután 4 óráig ki fogják engedni. Zsillé kérte Kassait, hogy telefonon értesítsék őket, amikor a többiek is kiszabadultak és a rádióban is tegyék közzé a kiszabadulásukat, hogy a többi tröszt is értesüljön. A beszélgetés után Kiss István és mások amellett voltak, hogy szabadon engedésükig sztrájkoljanak, de Zsillé határozott utasítására értesítették az üzemeket, hogy mindenki menjen le a bányába, kezdődjön meg az előkészítő munka - fúrás, préselés, robbantás, rakodás - de a szállítást csak a kiértesítés után kezdjék meg, vagyis, amíg a mérnököket ki nem engedik, addig a föld alá termeljenek.

1 Délután fél öt tájban Csetneki főosztályvezető telefonon tudatta a két mérnök kiszabadulását. Ekkor Zsillé utasítást adott a külszíni szállítás beindítására.

145 A főmérnök ezzel megakadályozta a sztrájkot, hiszen a külszíni szállítás néhány órás szüneteltetése nem akadályozta a termelést. Bár a sztrájk elrendelésére nem került sor, több bányában, így például Mártabányán és Annabányán mégse kezdődött meg a munka. Mártabányán a dolgozók a letartóztatottak szabadon engedéséig megtagadták a munkát, Annabányán pedig a hírre a többségben vidéki bányászok egyszerűen hazautaztak.

146 December 8-án a borsodi küldöttség tagjaként, Nagy Lajos igazgatósági munkástanácselnök részt vett a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács értekezletén. A borsodiak nem csatlakoztak a 48 órás sztrájkfelhíváshoz, sőt ellene foglaltak állást. Nagy Lajos a kormány kérésére nyilatkozatot adott ki a sajtónak, amelyben „elítélte és károsnak bélyegezte a budapesti központi munkástanács létét és tevékenységér.

141 Bár a tröszt nem csatlakozott a sztrájkhoz, a termelés mégis visszaesett. Ennek több oka is volt. A bányászok elszigetelt akciókkal próbálták megakadályozni a munka felvételét. Herbolyán 144 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Zsillé Lajos bírósági vallomása. B.1746/1957. sz. tárgyalási jegyzőkönyv. 145 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Zsillé Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. aug. 23. 146 Kajári, 1996. 430. o.; B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 266/1958. sz. ítélet Keszthelyi József ügyében. 147 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Földvári Rudolf rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 4. (Ilyen jellegű nyilatkozatot az Északmagyarország számaiban nem találtunk.)