Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

bányásznak lakást adó Meszesi lakótelepen 1954-ig 1500 lakás épült fel, a tereprendezés, a közegészségügyi és a köztisztasági helyzet javulása azonban nem követte a lakásépítést. 4 A megszaporodott lakosságszám elsősorban a vidékről - Baranya, Tolna, Somogy megyék községeiből - Pécsre költözött munkásokból és bányászokból tevődött ki. A bánya- és építőipar 10-15 ezer toborzott munkást foglalkoztatott, akiknek nagy része munkásszállókon, ágy- és albérletekben lakott. A nagy munkaerőkereslet következtében a vállalatok nem válogattak a munkások között, így sok bűnöző is volt köztük. A város közbiztonsága romlott, a lopások, betörések, rablások, hatósági közeg elleni erőszakos cselekmények száma nőtt. Jellemző a korra, hogy egy 1954. évi pécsi rendőrségi jelentés a Nagy Imre-kormány 1953. évi amnesztia-határozatának tulajdonította azt, hogy „számos nem kívánatos elem került munkásosztályunk közé". 5 Komló, az 1945 előtt még nem jelentős lakosságszámú bányásztelepülés 1950-ben indult ugrásszerű fejlődésnek az erőltetett szocialista iparfejlesztés hatására. A komlói bányák aknái, üzemei a Sztálinvárosi Vasműt látták el kokszolt kőszénnel. Bányászokat toboroztak az ország szinte minden táján. 6 Kiemelt béreket és szociális juttatásokat biztosítottak a komlói bányászoknak. A széntermelést fokozták, az extenzív bányaműveléshez még több munkáskéz kellett, ezért a munkástoborzást szorgalmazták. A gyors iparosítás, a sietős építkezések jelentős társadalmi mozgást és feszültségeket teremtettek a városban. A Baranya megyei községek, elsősorban a pécsi és a sásdi járás községeinek lakói nem éltek meg a földmüvelésből, ezért sokan a pécsi, komlói és szászvári kőszénbányákba jártak dolgozni. 7 A mecseki szénbányászat történeti előzményei és helyzete 1945-től 1956-ig Magyarország egyetlen jelentős kőszénkészlete a Mecsek hegység kőzeteiben található. A mecseki kőszenet a 18. században fedezték fel a Pécs melletti Vasas községhez tartozó hegyvidéken, a szénkészlet felszíni kibúvásainál. Az első jelentősebb kőszénkitermelő vállalkozás 1787-ben kötött haszonbérleti szerződést a tanulmányi alap pécsváradi uradalmával a vasasi kőszén kitermelésére. Ugyancsak szenet találtak az észak-mecseki Váralján, a Pécs melletti Lámpásvölgyben - közelében létesült Pécsbányatelep -, Szabolcs 4 Uo., 300. o. 5 BML, XXXV. 49. Az MDP Pécs Városi Bizottsága iratai. 2. fcs. 75. őe. A közbiztonság és a bűnüldözés. A Pécs városi-járási rendőrkapitányság jelentése a városi pártbizottságnak Pécs közbiztonságáról. 1954. január 25. Márfi, 1996, 294-295. o. 6 Bóka, 2000, 8-12. o.; A komlói bányaüzemek kialakulásáról, fejlődéséről bővebben lásd ,A komlói szénbányák és üzemek forradalma" című fejezet. 7 Erdődy, 1982. 471-476. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom