Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

úgy gondolom, aligha éltek ezzel a felhatalmazással a selme­ciek, hiszen amikor kívül kedvezőtlenekké fordulnak a dol­gok, otthon sem lehet soha biztonságban élni. Ulászló király egyébként igen nagy szeretettel volt a selmeciek iránt részint saját jószántából, részint pedig a bányaügyek felügyelőinek a tanácsára: ezek számára ugyanis semmi nem volt sem előbbvaló, sem fontosabb annál, hogy nemcsak sértetlenek­ké és biztonságban lévőkké tegyék a bányavárosokat, ha­nem olyanokká is, amelyek állandó fejlődésnek örvendenek. Ama Rozgonyi-féle mészárlás után, amely — mint elmond­tuk — Utószülött László király uralkodása alatt sújtotta a vá­rost, Selmecbánya nem volt képes korábbi állapotának meg­felelően felvirágozni, jóllehet Hunyadi János és Mátyás mindent megtett a helyreállítása érdekében. Eltelvén tudniil­kk a XV. század, Ulászló király ismereteket szerzett mind­azokról a jogtalanságokról, amelyeket vagy magánemberek­ként a szomszédoktól, vagy pedig közönségesen a garázdál­kodóktól szenvedtek el a polgárok. Össze kellett tehát hívni kihallgatás végett egyrészt a közbiztonság megsértőit, más­részt pedig azoknak a nyomorúságoknak a szemtanúit, ame­lyek az igen gonosz szándékú emberek nyughatatlansága miatt tönkretették a várost. A bírák közé sorolták Radványi Györgyöt, ezt a rendkívüli módon igazságos férfiút, aki ré­szint vagyonos is volt, részint pedig sok hűséges emberrel is rendelkezett. Mindenki egyetértett tehát és meggyőződött végül arról, hogy egyrészt a környékbeü lakosok gyűlölkö­dése és betörései következtében, másrészt pedig az ellenség gonoszságai miatt jutottak tönkre a selmeciek magán- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom