Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

úgy gondolom, aligha éltek ezzel a felhatalmazással a selmeciek, hiszen amikor kívül kedvezőtlenekké fordulnak a dolgok, otthon sem lehet soha biztonságban élni. Ulászló király egyébként igen nagy szeretettel volt a selmeciek iránt részint saját jószántából, részint pedig a bányaügyek felügyelőinek a tanácsára: ezek számára ugyanis semmi nem volt sem előbbvaló, sem fontosabb annál, hogy nemcsak sértetlenekké és biztonságban lévőkké tegyék a bányavárosokat, hanem olyanokká is, amelyek állandó fejlődésnek örvendenek. Ama Rozgonyi-féle mészárlás után, amely — mint elmondtuk — Utószülött László király uralkodása alatt sújtotta a várost, Selmecbánya nem volt képes korábbi állapotának megfelelően felvirágozni, jóllehet Hunyadi János és Mátyás mindent megtett a helyreállítása érdekében. Eltelvén tudniilkk a XV. század, Ulászló király ismereteket szerzett mindazokról a jogtalanságokról, amelyeket vagy magánemberekként a szomszédoktól, vagy pedig közönségesen a garázdálkodóktól szenvedtek el a polgárok. Össze kellett tehát hívni kihallgatás végett egyrészt a közbiztonság megsértőit, másrészt pedig azoknak a nyomorúságoknak a szemtanúit, amelyek az igen gonosz szándékú emberek nyughatatlansága miatt tönkretették a várost. A bírák közé sorolták Radványi Györgyöt, ezt a rendkívüli módon igazságos férfiút, aki részint vagyonos is volt, részint pedig sok hűséges emberrel is rendelkezett. Mindenki egyetértett tehát és meggyőződött végül arról, hogy egyrészt a környékbeü lakosok gyűlölködése és betörései következtében, másrészt pedig az ellenség gonoszságai miatt jutottak tönkre a selmeciek magán- és