Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

nak, Schaider Péternek, hogy ne akadályozza a selmecbányaiakat abban, hogy a mondott kápolna megépítésére használják fel azt a házat, amelyet ő városháza, a város pedig a kápolna építésének céljából akart megszerezni." Ma ugyanis az esztendők számát összeadjuk, Mátyás már nyolc esztendővel azelőtt meghalt; Beatrix pedig, miután Fehérvárra kísérte a halottat, aligha tért vissza valaha is Bécsbe: sőt éppen az 1498. esztendőben ha akarta volna, sem tudta volna ezt cselekedni, hiszen miután az országgyűlés által hozott határozat 1H megfosztotta az Ulászlóval kötendő házasság reményétől, már az 1497. esztendőben eltávozott az országból. Más sorrendbe kell tehát rakni a számokat és a 98. esztendő helyett a 89-iket kell érteni, amely esztendő éppen megelőzte Mátyás király halálának az évét. Eközben pedig abból az iratból, amelyre hivatkoztunk, megtudhatjuk azt is, hogy ugyanabban az időpontban és ugyanannak a háznak a helyén alapították a Szent Anna-kápolnát: ez a dolog tehetett eleget a városi tanács szándékának és Schaider akaratának. S a vele egyszerre felépített Szent Anna-egvház szorította szűkebb helyre a városházát, hogy hozzája illéi kinézetet mutasson. Valamivel több, mint kétszáz esztendőn keresztül meg is tartotta azt az arculatot, amelyet alapítói adtak neki, s mivel ez az eltelt idő hosszú volta következtében elcsúfult, már a mi korunkban, tudnülkk az 1731. csz118 Ezt a dolgot munkánk III. kötetében, Buda város történetében adtuk elő, az I. szakasz XXVIII. §-ában, a 235. és következő lapokon; oda igazítjuk tehát az olvasót.