Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

templom mellett kórházat is építettek, legelsősorban azok­nak a gondozása céljából, akik a bányákban végzett nehéz munkákba belerokkanván, csak mások segítségével voltak képesek életüket fenntartani. Amikor a betegek száma na­gyon megnövekedett, a kórháznak új adomány gyanánt a ki­irtott erdők helyén nem régen felfogott gabonaföldeket, ve­teményes kerteket és réteket adományoztak, részint azért, hogy a templom is jobb karban legyen, részint pedig azért, hogy amaz embereknek is megfelelőbben viseljék gondját, akik számára rendelte a kegyes szándék ezt az adományt. Ezen bőséges adomány fölötti gondnokságot később a vá­ros tanácsára ruházta át a királyok parancsa, amint megtud­tuk, a következő törvényekkel: ,,A Szent Erzsébet templom, a plébánia és a kórház épületei mindig jó karban és tető alatt legyenek; az istentiszteletet végző plébánost bőségesen lássák el ebből az adományból; a szegényeknek pedig, akiket ez a jótétemény megillet, úgy viseljék gondját, mintha a szü­leik lennének. Valamennyi számadás megtámadhatatlan le­gyen és ami az évi jövedelmekből megmarad, azt tegyék el a nehezebb esztendőkre." Es hogy még manapság is ezen törvények alapján viselik gondját ennek az igen kegyes in­tézménynek, azt mi magunk is tapasztaltuk, amidőn 1708­ban és 1709-ben egyházi hivatalt viseltünk itt. — Abban az időben, amikor a városka kezdett kialakulni, szűkebb helyen és csak a templom szomszédságában — ott, ahol most az al­só városrész vagy utca van — kezdtek a szászok házakat 3 K/ért tartja azt a hagyomány, hogy az alsó utcát valamikor a Szent

Next

/
Oldalképek
Tartalom