Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

építeni, talán azért, mert maguk sem bíztak a dolgaikban. De amikor számukat és vagyonukat tekintve is gyarapodásnak indultak, messzebbre terjesztették ki a város területét. Ekkor kezdték el körbeépíteni a tágas piacteret is szilárd módon emelt épületekkel. Azt mondják, hogy ezek között az épületek között azok voltak az elsők, amelyek még nemrégen is a Weiss család tulajdonában voltak. Ezek után következett hosszú és rendezett sorban a többi ház, amelyek szép kinézetet adtak a városnak, sőt az akkori idők jellegéhez képest csodálatot is váltottak ki az emberekből. Megerősödött már akkor a város, amikor az 1300. esztendőben azon kezdtek el gondolkodni a besztercebányaiak, hogy új, az előbbinél nagyszerűbb templomot építenek. Arra ösztönözték a jövevények kegyességét, hogy a fémbányászat adta gazdag jövedelmeikből elődjeik dicséretes példájának megfelelően segélyezzék a templomokat: úgy vélekedtek ugyanis, hogy akkor fektetik be legjobban ezeket a jövedelmeket, ha azok egy részét ilyen célokra fordítják. Lerakván tehát a bazilika alapjait, az azután következő esztendőkben serényen nekifogtak a munkának, és nem hátráltatták őket azok a zűrzavaros események sem, amelyek III. lirzsébct templomnak adományozták: ez azonban nem igaz. Az utca csupán a plébániához volt íratva, mielőtt még felépítették a várban lévő templomot.