Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Újbánya vagyis Királyhegy története

rályoknak a felemelkedő bányaváros iránt tanúsított különös kegyelme következtében nevezik így. Azt hallottuk ugyanis, mint szájról-szájra szálló hagyományt, hogy a gazdag aranyjövedelmek miatt, amelyek innét folytak be, a királyok nagyobb mértékben gyönyörködtek a város fejlődésében, s úgy hisszük, eme hajlandóságuk eredménye, hogy azt Királyhegynek, vagyis Königsbergnek. nevezték el. Mások azonban más eredeztetését adják az elnevezésnek. Amidőn a többi bányavárosnak bányász társ as ágai, vagyis az aranybányák művelésére alakult egyesülései voltak — ezek olyan polgárokból álltak, akik részint az ércek kibányászására fordítottak munkát, részint pedig a szükséges költségeket vállalták -, akkor az itt talált teléreket, semmiféle társaságot nem alapítván, a királyok a maguk számára tartották fenn; és ezért kezdték a várost, talán elhatározott szándékkal Königsbergnek, vagyis mintegy a királyok saját tulajdonú hegyének vagy bányájának nevezni. — Ha ezeket a véleményeket elvetnénk is, nem tudunk biztosabbakat mondani. II. § Azt azonban, hogy melyik korszakra kell tenni a város kezdeteit, nem tudjuk megmondani. Némelyek I. Károly király korát határozzák meg, mivel valamennyi király közül ő volt az, aki a bányakamara jövedelmét a lehető leggondosabban megbecsülte. Mások messzebbre mennek vissza az időben és ha nem is tartják a többi bányavárossal azonos korúnak ezt a várost, azt mondják, hogy röviddel azok alapítása után