Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

metélten viseltek közhivatalokat. A legtöbben közülük egyébiránt valóban dicséretre méltó és a közhaszon szempontjából is gyümölcsöző munkát fordítanak a bányák művelésére. Es mindenképpen kívánatos, hogy a többiek, akik a bányavárosok polgárai közé számítják magukat, e családok példáját követve arra irányítsák minden figyelmüket és erejüket, hogy a bányászat ügye állandó növekedéssel gyarapodjék - különösen ezekben a fukar időkben, amidőn az aranybányákban már egyre ritkább az arany. XVII. § Mármost ami a városi tisztségviselőket és a város igazgatásának a mikéntjét illeti, a többi város — amelyek szabad és királyi városok — szokása szerint történik itt is minden. A tanács tizenkét férfiúból áll. Közülük választanak minden esztendőben egy elöljárót, vagyis főbírót azok, akiket ez a kiváltság megillet. A bíró megválasztása a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe utáni vasárnapon szokott végbemenni egy állandósult szertartásrend szerint, mégpedig a következő módon. Az ezen ünnepélyes esemény előtti csütörtöki napon a bíró leteszi a hivatalát és a hűségére bízott kincseket átadja a külső tanácsnak,

47 amely huszonnégy fér47 Ennek a külső tanácsnak nem lebecsülendő a tekintélye. A városházán szokott ugyanis gyűlést tartani és a törvényszéki ülések alatt egy külön asztalnál ülésezni, ahányszor csak azt a szükség megkívánja. Annyi bizonyos, hogy a város gazdálkodását illető dolgokban semmi-