Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

ban több urburánussal is társult, akik a költségekből és a nyereségből is egyaránt kiveszik a részüket. Végezetül nem szabad megfosztani a dicsőségtől Bukowa Lőrincet sem, aki részint saját irányításával, részint pedig a tulajdon költségeivel is művel eg\

7 bányát, mégpedig nem minden haszon nélkül: az mdniillik annyi aranyércet szolgáltat, amennyinek az összezúzása két zúzóművet igényel. — A többi kezdeményezésről, amelyeket a majdani jövedelem reményében felvállalt munkálatoknak - németül: Hoffnungs-Gebau - nevezünk, most nem is beszélünk. Sok szerencsét reájuk! XV. § Miután végignéztük a körmöci aranybányákat — amelyek könnyen lehet, hogy Európa egész területén a legnevezetesebbek —, térjünk vissza ismét a városba és vegyük szemügyre annak lakosait, valamint tisztségviselőit. Fentebb, amikor a város kezdeteiről tudósítottunk, már elmondottuk, hogy ez a németek települése, amely ugyanazt a régi kiváltságot őrzi jelenleg is, ámde bizony nem olyan erősen, mint ahogyan szeretné. Több, mint egy évszázada ugyanis immár annak, hogy az ország törvényei

44 engedélyezték, hogy a szlávok is elnyerjék a városi jogokat, aminek következtében számukat tekintve ezek is annyira megerősödtek, hogy jóllehet azért a németekkel nem hasonlíthatók össze, 44 Ezeket Besztercebánya város leírásában, jelen munkánk II. kötetében, a 442. lapon adtuk közre.