Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

megtapasztaljam: elegendő volt számomra, hogy mindezt megfigyeltem, s később a császári tisztségviselőknek és sok más embernek is elárultam, hogy tegyenek próbát, milyen haszon származnék ebből anélkül, hogy bármiféle alkalmatlanságuk is lenne." - Ezt írta Tollius a gálicnak erről a fajtájáról. Azzal kapcsolatban pedig, hogy milyen haszonnal jártak a tanácsai, amelyeket a császári tisztségviselőknek sugalmazott, semmit sem tudok mondani. Az akna mélysége egyébiránt jelenleg 75 öl. 4. Mátyás főherceg aknája — amelyet akkor neveztek el így, amikor Mátyás a fivére, Rudolf helyett Magyarország dolgait kormányozta - az előbbi aknáknál sokkalta mélyebb: mdniillik 155 ölnyire mélyítették a földbe. 5. A Lipót-aknát ama legjobb császár és király emlékezetére ajánlották, akinek a nevét viseli. Egymással összekeveredett arany- és ezüsttelérek találhatóak benne, amelyeket el kell választani egymástól, miután felolvasztották a fémet. A mélysége 165 öl: ez tehát a legmélyebb valamennyi akna közül. 6. Az Isten áldása-akna - ha vissza lehet adni így, magyarul a Gottes-Segen-Schacht elnevezést — egy 85 ölnyi mélységű bánya. 7. A Grundschacht nem fordul elő latin néven — hacsak valaki puteus fundm^k, azaz telek-aknának nem akarná mondani. Ez az akna 98 ölnyi mélységre nyúlik le a föld alá. íme tehát, ezek voltak a hátulsó terület császári és királyi aranybányái, amelyeknek az érceit nyolc zúzóműben morzsolják össze és azután három mosómedencében mossák