Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)
Körmöcbánya város története
urburát is a kamarai emberek; azelőtt ennek a nagyságát mindenki maga ítélte meg. — Meg vagyunk győződve arról, hogy ezekből a kezdetekből" fejlődtek ki a bányakamarák. És hogy így vélekedjünk, az azon hely alapján is meggyőződésünk, amelyet fentebb adtunk közre, amidőn mdniillik a pénzvámok eredete után kutattunk. Vegyük hozzá mindezekhez még I. Károly királynak ama jeles rendeletét, valamint az őt követő királyoknak a sűrűn ismétlődő törvényeit. — Nem közönséges köszönetet nyernének tőlünk azok, akik bizonyosabbakká tudnák tenni az itt elmondottakat. X.§ Most pedig azt kell az olvasó tudomására hoznunk, hogy milyen állapotban van jelenleg a körmöcbányai kamara, s hogy milyen tisztségviselők igazgatják. - Mindabból, amit már előadtunk, megtudjuk, hogy a teljes kamara a király hatalma alatt áll, ennélfogva egyszersmind az ő döntésétől függ most is az irányítása, amelyet ezen döntésnek megfelelően — és mindez a közhaszonból is következik — a bécsi udvari kamara végez folyamatosan. Ez az intézmény választja meg — de a császár egyetértésével és teljes jóváhagyásával — a kamaragrófot, akiről joggal elmondhatjuk, hogy a 29 Munkánk első kötetében: Pozsony város történetének V. fejezetében, az V. cikkely 1. §-ában, a 438. lapon előadtuk, hogy a más fajta kamarákat, amelyekben tudniillik a királyok egyéb jövedelmeit gyűjtötték össze, már Szent István király korában felállították - ezt a helyet nézze át újra tehát az olvasó, ha kívánja.