Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Ivan Herčko – Eugen Kladivik: A szénbányászat története a mai Szlovákia területén 1919-ig

Erdöbádonyban a magyarországi kapitalista fejlődés beindulásakor kezdődött meg az intenzív szénbányászat. Zólyomban 1872-ben kezdte meg tevékenységét az UNION, Császári és Királyi Szabadalmazott Vas- és Bádoggyári Társaság. A vállalat sikeres működésének és létezésének egyik alapvétő feltétele volt, hogy a közelben saját nyersanyagbázissal (vasérc és szén) rendelkezzen. Ezért a társaság rögtön a megalakulását követően intenzív kutatómunkába kezdett Szélnye (Sielnica), Hajnik (Hájniky), Kovácsfalva (Kovácová), Erdőbádony (Badín), Zólyomtúr (Turová) községek határában. Nagyon ígéretesnek mutatkoztak az Erdőbádony és a Kovácsfalva határában létesített kutatóaknák. Erdőbádony község területére egy 1872. február 20-án kelt szerződéssel szerzett jogot a társaság és 1873-ban már meg is kezdte a szén kitermelését. Zólyomtúr (Zólyomtól nyugatra mintegy 6 kilométerre) 1862-ben az Union társaság kezdett szén után kutatni és ugyanebben az évben a községgel járadékszerződést kötött a területen található szén kitermelési jogára. Ebben a szerződésben az Union Társaság vállalta, hogy már a kitermelés megkezdése előtt negyedévenként 15 aranykoronát fizet a községnek, s amikor elkezdődik a széntermelés ennek a járadéknak az összege negyedévenként 65 aranykoronára fog nőni. A medence keleti részén fekvő Szélnye községben már egy 1872-ben végzett kutatófúrás két szénréteget fedezett fel. A felső valószínűleg egy 4,7 m vastag lignitmező, az alsó pedig egy 2,7 m vastag fényes barnaszénréteg lehetett. További kutatófúrásokkal sikerült megállapítani, hogy az alsó szénréteg nagyobb kiterjedésű, mint a felső, elhalt fák szöveteit tartalmazó, 2.400 kcal/kg fűtőértékű, 30% víz- és 30% hamutartalmú szenet rejtő réteg. Az alsó rétegben található szén fűtőértéke egy 1898-ban elvégzett analízis szerint kilogrammonként elérte a 3.300 kcal-t, víztartalma 15 és 25% között, hamutartalma pedig 21% körül mozgott. Az Union Társaság az 1879 - 1889, 1892 - 1902 és 1906 - 1913 közötti években ért el sikereket a széntermelésben. Kovácsfalván 1891 - 1893 és 1895ben volt sikeres a tevékenysége.A foglalkoztatott bányászok száma átlagosan 50 fő körül mozgott. Az 1900 - 1902 közötti években 80 bányászt foglalkoztattak. A bányászatot a későbbi időszakban megnehezítették kutatófúrások által véletlenül feltárt 45 °C hőmérsékletű gyógyvízforrások. Ezeket a fúrásokat az Union Társaság részére a Trauzl cég végezte 1898-ban. Ezek a hévízforrások első sorban jogi és nem műszaki problémákat okoztak, s emiatt a szénbányászat csak Erdőbábonyban fejlődött tovább. Az 1892 és 1896 közötti időszakban az erdőbádonyi bányákból évente 900 - 1.800 q szenet bányásztak, de 1896-ban a termelés 30.000 métermázsát tett ki, s 1902-ben ez a mennyiség 254.594 mázsára nőtt. A termelés tehát felfelé ívelő volt és a 20. század első éveiben érte el a maximumot. A termelés 1906 után csökkenni kezdett és évi 100.000 mázsás szinten stabilizálódott.