Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
helyiek szerint vagy hat éve már nem üzemeltettek. Ha összevetjük ezt az információt K. Hauer 1865-ös adatával, mely szerint Dorogházáról származó szenet vizsgált, valamint tudjuk, hogy Tóth Mike is megemlítette 1822-ből a dorogházi szenet egyértelműnek tűnik a bányák azonosságának a megállapítása. A község határának déli részén, a Ménkes-patak felső szakaszán a Franklpusztatól délre bukkant elő a riolit és a szénvezető réteg keskeny sávja. Az SKB Rt. indított itt kutatást, melynek 1905-ös eredménye alapján szénjogot is vásárolt az itt birtokos Farkas családtól. A dorogházi volt Farkas-táró neve innen eredhet. Ugyancsak megvették a területen a Gyürky-család szénjogát, akiknek egy 1858-as fölmérés szerint Caroli védnevü bánytelkük volt. A lemélyített fúrások azonban eredménytelennek bizonyultak.' 9 Gr. Károlyi György 1858-1859 között kezdett kutatást Nemti határában barnakőszén után a falutól északi irányban. A Tőkés-puszta határában nyitotta fel ezek nyomán a Nemti-tárót. A feltárás pontos ideje nem ismert, azonban közvetett források alapján az 1860-as évek elejére datálhatjuk. /Az 1862-es határhitelesítő jegyzőkönyve szerint a Tölgyes erdő szurdokban volt az I.sz. kutató táró. Itt a "kőszén-akna" használatára 6 hold területet hasított ki az uradalom az úrbéreseknek juttatott területből. 1858-ban az uradalomnak Ítélték a területet, ugyanis a "Kőszén Bánya" körüli területen, az ún. "Pnrga Árnyékban" a földesúr kizárólagos birtoka a kőszénbányászati joggal egyetemben. 60 Pech Antal bányamérnök, szakíró a Cseh és Morvaországban eltöltött évek után hazatért és a Tisza szabályozásánál helyezkedett el 1854-től. Majd 1856-1862 között ismét Csehországban, majd a poroszországi Bochum kőszénbányájánál vállalt bányamérnöki állást. Hazatérése után 1863-tól a "Mátrai Bányaegy/et" igazgatói állását töltötte be 1865-ig. 1865-1867 között kőszénkutatásokkal foglalkozott, s ez a két év köthető nógrádi tevékenységének időszakához. Pech Antal ugyanis kibérelte gr. Károlyi György szénbányáját, ám vállalkozásának a hazai közlekedési és ipari viszonyok nem kedveztek. Vagyonát a bányanyitási próbálkozása felemésztette, a bérletét fel kellett adnia. 61 Pech Antal tevékenysége alapján a Nemti szénbányászat kezdeti időpontját 1863-ra tehetjük. A Károlyi - Pech féle szénbánya nyomát egy korabeli kataszteri térképen is megtaláljuk Tőkés-pusztánál, a Kazár felé vezető országút mellett. NML. Filmtár. Pesty Frigyes. Heves megye. 69. Heves vármegye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1909. 69. MÁFI. Adattár. C. V. 6. Gerő Nándor jelentése. 1908. MÁFI. Adattár. T. 343/2. OL. Z. 222. 13. cs. 145. sz. OL. Z. 218. 37. sz. Bányatelek törzskönyv 229-234. NML. XI. 5. 15. d. 49. sz. Bányászati és Kohászati Lapok. 1895. szeptember 18. , 1939. január 15. 28-32. Pallas Nagy Lexikona. XIII. Budapest, 1896. 876.
