Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
Nagykürtös 1858-tól szerepelt a bányakapitányság irataiban, ahonnan bányanyitási engedélyéit folyamodtak. 62 Ezek az adatok ellentmondani látszanak Kalecsinszky Sándor közlésének, aki Mescha András lignitfeltárásainak kezdetét 1844-re tette azzal, hogy 1848-1859 között a bányászkodása szünetelt és csak 1860-ban indult meg újból. 63 Annyiból lehet csak elfogadni adatát, hogy a széntelep létezésének ismeretére utal név nélkül. Mescha András 1857-ben vizsgálta át a területet, és úgy találta, hogy a kőszén fedüjében 1 láb vastag kőszénpala található, ami felett "nagyszerű homok" fordul elő olyan vastagságban, hogy helyenként 15-20 ölet is elérheti. A szén feküjét 40 öl vastag agyagrétegnek becsülte, amely alatt ismét egy nem kutatott szénréteg található. Az agyagot tűzálló téglák készítésére találta alkalmasnak, a homokot pedig már korábban is az üveggyártáshoz használták a Hont megyei csábrági- és a nógrádi Balassa-hutában. A szénbányát azonban csak 1859. november 1 .-én nyitotta meg Mescha András és vette bérbe 600 osztrák értékű forintért. Az első táró a Cseresznyák dűlőben adományozott 2 kettős bányamértékből álló Barbara védnevű bányatelken a "Salvator Munch" néven szerepelt, a tulajdonosa pedig a helyi közbirtokosság volt. 4 Mescha András bérlőként szerepelt kezdetben, és ő volt az is, aki felismerte ennek a szénnek a jelentőségét és próbálta a vállalkozását fellendíteni útépítési és üveggyár alapítási ötletével. Hamarosan azonban csalódnia kellett, mert a közlekedési viszonyok okozta hátrányokat csak fokozta a kitermelt szénnek, pontosabban lignitnek a gyenge minősége. Az értékesítési gondokat csak időlegesnek vélte, mert a bányatelek szomszédságában maga is vásárolt 85 holdnyi területet /Eva Grubenfeld/, hogy ott megtelepítse saját bányáját "Isten Áldás" néven. Tárója szemben volt a közbirtokosság szénbányájával. 6 ' Mescha András a közbirtokossági bányát 1881-ig üzemeltette, utána a bánya termelése 1902- ig szünetelt. A táróból 1860-1880 között 1 89 000 q szenet termeltek, majd 1903- 1910 között további 120 000 q széntermelést regisztráltak. Saját bányájának termelési adatai töredékesen maradtak fel, ebből is látszik azonban, hogy kis létszámú munkásgárdával dolgozott. Egy 1870-ből származó jelentés szerint bányájából kitermelt szenének nem volt kellete, a bányatelep csak két munkást alkalmazott fenntartásra. Az Éva bányatelken az „Isten Áldás" táró mellett még két kisebb bánya létezéséről van tudomásunk: az egyik a Gedeon táró, a másik a Júlia táró volt. Mescha András vállalkozásának és nagyszabású iparosítási terveinek az 1886-ban bekövetkezett halála szabott gátat. A családja birtokában 1888-ban 6_ Statny Ustredny Bansky Archiv. Banska Stiavnica. Jegyzék a besztercebányai bányakapitányság iratairól. 63 Kalécsinszky'sándor. 1901. im: 180. 64 Shvoy Miklós: Nógrád megye. Kézirat. 496. Papp Károly. 1915. im: 806-807. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1876. július 30. 6í Shvoy Miklós:Nógrád megye. Kézirat. 496.
