Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
miatt azonban 1859-ben felhagyott itt is a vállalkozással. 4 ' Az 1855-1858 között folyó bányászatának vezetője Wéber Alajos volt. Egy összesítés szerint Mátraszelén két aknája /gödre/ volt, melynek mélysége csak 8 métert ért el. A 11 fős munkásállományában egy aknász, 8 bányamunkás /vájár és csillés/ valamint 2 gyerek szerepelt. A bányászainak létszáma 1858-ban már 16 főre emelkedett. Mátraszele lakosai 1869. június 21.-én adták el örökáron a birtokuk alatti szén kitermelési jogát Horváth Józsefnek, akinek vállalkozása lett az alapja a későbbi Mátraszelei Kőszénbánya Vállalatnak. 47 A salgótarjáni barnakőszénbányászat megindulásának időpontját 1856-ra datálhatjuk. Johann Brellich és Georg Windsteig vállalkozók a faluban fejtésre érdemes kőszéntelepet tártak fel. Bányájukat Berg Adolf vezette, akinek a megbízottja egy Flügel nevű személy volt. A bányászat tényét az 1859. november 27.-én történt bányabejárás is igazolja. 48 A földbirtokos Jankovich Antal 1855-ben bekövetkezett halála után örökösei 1858. augusztus 9-én osztályegyezséget kötöttek, amelynek értelmében a birtok fele részben Jankovich Erzsébet tulajdonába került. Brellichék a másik két örökössel: Jankovich Antóniával és Helénával kötöttek kiaknázási szerződést 1859. augusztus 24.-én. Az Antonia védnevű bányatelekre kérték meg a kutatási engedélyt. 4 Velük egy időben Szilárdyné Jankovich Erzsébet és Alexander Schöller is kért 1859-ben szintén Salgótarján területére kutatási engedélyt. 50 Ezután természetesen megromlott a kapcsolat Brellich Johann és Jankovich Erzsébet /valójában a férj, Szilárdy Ödön/ között, míg végül 1864. november 2án megkötött szerződésükkel fejezték be a pereskedést. Brellichék a bányájukat 1859. augusztus 24-én vették át az előző bérlőtől 2010 kosár szénnel együtt. A kitermelt szénből 1859. novemberében 270 kosárral szállítottak a fővárosba azzal a céllal, hogy kipróbálják a vasúti mozdonyokban történő felhasználását.'" Feltételezésünk szerint a legrégibb tarjáni akna, az ún. O- vagy I.számú akna volt a Brellich-Windsteig féle vállalkozás bányája a Széles-patak /a későbbi Forgách-patak/ völgyében. A Jankovich testvérek további birtokára a szénjogosítványokat 1859. augusztus 24.-én és 1861. március 26.-án szerezték 45 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1855/432. Bán Imre: Az első magyar szénvasút/ .../Soproni KBM. 622-78. 46 NTM. Adattár 1631-74. 101. o. NML. Filmtár. 239.. 240.. 259.. 260.d. 47 OL. Z. 223. 195. cs. 80/1. 1869. június 21. . 1932. augusztus 7. 4S NML. IV. 188. 5. d. S/6. 1859. OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1860/1206 NTM. Adattár. 325-66 49 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1859/685 50 OL. Z. 222. Les. 1. sz. 1859/243.. 1859/361., 1859/281. 51 OL. Z. 222. 1. cs.I. sz. 1864/714., 1864/669. NML. XI. 5. 15. d. 46. sz. 52 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1860/1250
