Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Wanek Ferenc: Az erdélyi szénbányászat kezdetei
kori lignittelepeit Erich Jekelius 18 tanulmányozta: fűtőértéke jó, de utóbb nem került fejtés alá; a Néra-völgy baden-kori széntelepeit Schréter Zoltán tárta fel 1909-1911 között. 19 a szocializmus utolsó két évtizedében alaposan megkutatták fúrásokkal, s az 1980-as évek végén átadták termelésnek, de a bekövetkezett rendszerváltás megfolytotta azt; a Felcsíki-medence pliocén- pleisztocén lignittartamú rétegsorát az 1980-as években fúrásokkal kutatták melyek feldolgozásában e sorok írója is résztvett - de az itteni lignitcsíkok nem bizonyultak gazdaságosaknak; Almásköblösön és Sólyomtelkén az Almásvölgyi szénmedence alaposan megkutatott oligocén-kori barnaszenei találhatók, melyek kitermelése már 1850-ben elkezdődött, és - sínylődve bár, de - ma is tart (Sólyomtelkén is nyílott bánya, de mára felhagyták); 20 a Petrozsényimedencében, azaz a Zsil felső folyása mentén a Maderspach tstvérek kezdték el az oligocén-kori (később kokszolhatónak bizonyult) barnaszén termelését 1840ben, 21 utóbb Románia legjelentősebb széntartaléka lett, hol ma - jellemző fuldoklik a termelés; a Hátszegi-medencét késő-oligocén-, baden- és szarmatakori szén- illetve lignittartalmú üledéksorok töltik ki, Kőaljaohába környékén szarmata-kori alacsony kalóriatartalmú lignitek vannak felszínközeiben - ez utóbbiak kutatása csak az 1950-es években kezdődött, de gazdasági értékkel nem rendelkeznek;" az Erdélyi-medence belsejében fekvő bolyai (Buia) lignitelőfordulás a legkevésbé jelentős, hisz azt már Eduard Albert Bielz szebeni szász rangos természetbúvár tisztázta, hogy a medencét kitöltő neogén üledékekben ugyan gyakori a jelentéktelen szénelőfordulás, de azok gazdasági értékére gondolni sem lehet." Hogy miért időztünk ennyit az 1770-es-'80-as évek földtani irodalmának adatai fölött? Éppen ebben az időben indult be a Bánság és - később - a történelmi Erdély területén a gyakorlati szénkutatás majd bányászat, és úgy gondoljuk, nem véletlenszerűen ott, hol éppen a felszínen ráakadtak, mint Stájerdorf-Anina példája révén hihetnők, 24 hanem megvoltak már azok az írásos Jekelius. E.: Zâcâmintele de lignit din bazinul pliocenic din valea superioarâ a Oltului. Inst. Geol.Stud. techn. econ. 111/2. Bucuresti, 1924. 34. 19 Todros. C. in: Petrescu, I. et al. 1987. 154. 20 Petrescu, I. et al. 1987. 114-133. 21 Toth. Al.: Mineritul din Valea Jiului in faza treecerii la imperialism si dezvoltarea lui pina la primul ràzboi mondial. Studia Univ. Babes-Bolyai, ist 2. Cluj, 1963. 75-104. 22 Märgärit. Gh. in: Petrescu. I. et al. 1987. 161-167. " Bielz, E.: Ueber das Vorkommen und Verbreitung des Mineral-Kohlen in Siebenbürgen. Verh. Siebenbürg. Verl. f. Naturw., IX. Hermannstadt. 1858. 56. 24 Az itteni jura-kori kiváló minőségű szénrétegeket egy Stájerországból idevándorolt favágószénégetö: Mathias Hammer fedezte fel 1790-ben. Az előfordulás minőségi-mennyiségi és bányajáratokkal való feltárása is megkezdődött, de tényleges termelése csak 1803-ban Kudernatsch. J.: Die neuen Bergbau-Unternehmungen in Bánat. Jahrbuch d. k.k. geol. R.A. I. Wien, 1850. 705-718.: Hantken Miksa: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. Légrády Testvérek. Budapest, 1878. 2., Vajda 1964. 398.
