Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Wanek Ferenc: Az erdélyi szénbányászat kezdetei

(előttünk ismert és ismeretlen) adatok, melyek alapján az akkori gazdaságossági feltételeknek, de főleg minőségi kritériumoknak legmegfelelőbb helyeken nyitották meg az első bányákat. Hisz azok mind - kivétel nélkül [!] - a későbbi irodalom által a legkiválóbb, fejtésre legalkalmasabb széntelepeket célozták meg, véletlenül sem az esetleges előfordulásokat. Ezt az állítást egyedül a Petrozsényi-szénmedence kiaknázásának viszonylag kései beindítása cáfolhatná, ám ezt jól indokolja a telep elzártsága, a szén elszállításának gazdaságtalan körülményei."

5 Tehát nem ezt az időszakot, hanem sokkal inkább a 19. század második felét jellemzi - az ipari igények tetemes megnövekedésével magyarázhatóan - a kellő szakértelem mellőzése, a megfelelő körültekintés hiánya, a véletlenül előkerült szén-kibúvásnak nekieső vakbuzgóság. De mikor és hogyan indult el a bánsági szénkutatás, majd termelés? Bár sok tintát elfogyasztottak erre, nem egyszerű a válasz. Az eddigi irodalom csak summásan, elég ködös időintervallumokban, sokszor változó helynévfelsorolásokban szól erről.

26 Valójában, ez a történet még nincs kellően feltárva. Megfelelő dokumentáció hiányában mi sem vállalkozunk most erre. Bár a bécsi udvar 1792-ben rendeletileg megengedte, hogy a Bánságban kincstári területen magánosok is nyithassanak szénbányákat, valószínűsíthető, hogy gyakorlatilag a széntermelés csak a 19. század elején indult el - hisz az első adományozás 1803-ban történt a medencében.

27 A történelmi Erdély területén 1840-ig nem volt egyetlen rendszeresen működtetett szénbánya sem.

28 Csak helyi, kisléptékű fejtésekről van tudomásunk, mint a Szabó Imre baróti kovácsmester által műveltről.

29 Az első bányát 1840-ben - mint már említettük -, a Petrozsényi-medencében nyitották a Maderspach testvérek. A szénbányászat kései beindulásának magyarázatával Magyarországon és jelesen Erdélyben sokan foglalkoztak.

30 Tény, hogy a faszén olcsósága, a vasolvasztás modernizációjának itteni lemaradása, a jogi keretek, az úthálózat elmaradottsága mind-mind hátráltatta a hatékony széntermelés beindulását. De amikor az ipari forradalom gerjesztette nyersanyagigény fellépett, a masszív tőkebeáramlással párhuzamosan, a 19. század második felében a történelmi " Vajda 1964. 399.: Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Politikai Kiadó. Bukarest. 1981. 133-134 . "

6 Papp Károly: A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete. M Kir. Földtani Intézet. Budapest. 1916. 597 .: Bán 1953. 512.: Vajda 1964. 397-398.: Vajda 1981. 37.: Zsámboki 1985. 27. 27 Kudernatsch 1850. 108.: Bán 1953. 515. 28 Szentkirályi Zsigmond: Az erdélyi bányászat ismertetése nemzet-gazdasági köz- és magánjogi tekintetben. Kolozsvár. 1841. 136. 29 Kisgyörgy Zoltán - Vajda Lajos: Köpecbánya. 1872-1972. Köpeci Bánya Váll. Sepsiszentgyörgy. 1972. 22. 30 Szentkirályi' 1841. 136: Bán 1953. 512-522.