Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Wanek Ferenc: Az erdélyi szénbányászat kezdetei
kiadott munkájában nemcsak leírta a Fogaras-földi Szarata (románul: Sárata) szénelőfordulást, de annak a vaskohászati felhasználhatóságára is felhívta a figyelmet." Minden következmény nélkül. Fridvaldszky résztvett a Mária Terézia kezdeményezésére 1769 novemberében megalakult (de csak pontosan három éven át működő) erdélyi földmívelő egyesület munkálataiban is, ahol 1771. február 1-én a szén hasznosíthatóságáról tárgyaltak. Erre az atya mértani formákba gyúrt tőzegmintákkal ment el, melyek égetését sikeresen bemutatta. A jelenlévők további munkásságra ösztönözték, de a királynő rendeletére az egyesület a továbbiakban elvetette a témát [!]. " Ennek ellenére az egyesülethez eljutott néhány jelentés Hunyad vármegye főispánja, Kendeffy Elek részéről a szenek megyéjébeni előfordulására vonatkozólag, melyek közül a legérdekesebb a Petrozsényi-medence gazdag széntelepeinek a jelzése ! 13 A korabeli tudósvilág Erdélyről írt földtani munkáinak majd mindegyikében találunk utalást az itteni szénelőfordulásokra. így az erdélyi származású Ignaz von Born , a pénz- és bányaügyi kamara tanácsosa Johann Jacob Ferber hez írt levelek formájában közzétett útleírásában 14 a Néra-völgy széntelepeiről írt 15 , Johann Ehrenreich Fichtel 16 Csíkdánfalva (Dánesti), Oláhköblös (Almásköblös, Cublesu), Sólyomtelke (Cornesti) és Szászcsór (Säscior - Szeben megye) határában említett szénelőfordulásokat - ezeket az adatokat 1786-ban Benkő Ferenc is átvette, sőt megtoldotta a Zsil-völgy, a Hátszegi-medence (Kőaljaohába, Ohaba de sub Piatra) területén, a Szeben melletti Oltfelsősebes (Sebe§ul de Sus) és Bolya (Buia) határaiban és a tordai sóbányából már régóta ismert előfordulásokkal. 17 Érdekes megjegyezni, hogy a Fridvaldszky, Born, Fichtel és Benkő által jelzett előfordulásokat utólag majd mind megkutatták, részben pedig termeltéktermelik is: Fogaras-föld (ide tartozik Szászcsór és Oltfelsősebes) későpliocén" Fridvaldszky, Joanne:Minero-logia magni principatus Transsilvaniae. Academica Societas Jesu. Claudiopoli. 1767. 136.: adatát Benkö József (Transsilvania sine Magnus Transsilvaniae principatus olim Dacia Mediterranea dictus. Bécs. 1778. I. 86.) is átvette. 12 Bán 1934. 149-150. Ij U.o. Hz. az adat azért is jelentős, mivel a romániai köztudat majdnem 10 évvel későbbinek tartja a zsil-völgyi széntelepek első említését: 1.: Vajda 1964.; Maghiar-Olteanu 1970. 197. 14 Born. 1. v.: Brife ueber Mineralogische Gegenstaende, auf seiner Reis durch das Temesvarer Banat. Siebenbuergen, Ober- und Nieder- Hungarn Frankfurt und Leipzig, 1774. A mü oly nagy horderejű volt korában, hogy igen gyorsan két másik nyelven is kiadták: 1778-ban Velencében olaszul, majd 1780-ban Párizsban franciául. 15 Valójában tehát ez az itteni szenek legkorábbi említése és nem 1868, mint ahogy azt a szakirodalom véli. 1.: Todros, C. in: Petrescu, I. et al. Geológia zacamintclor de carbuni. Ed. Techn. Bucuresti. 1987. 154. 16 Fichtel. J. E.: Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen Raspische Buchhandlung Nürnberg. 1780. 17 Benkő Ferenc: Magyar minerologia az az A' kövek' 's értzek tudománya. Ref. Koll. Kolozsvár. 1786.104-105.
