Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Ivan Herčko – Eugen Kladivik: A szénbányászat története a mai Szlovákia területén 1919-ig

Az árvái szénmedence Az Árva völgyében sok helyen voltak ismert szénelőfordulások. A völgy északi részén, Szlanyica (Slanica) és az Árva torkolatánál, Usztye, Jablonica, Hizsnye (Ústie nad Oravou, Jablonka, Chyzné) községek határában a szénen kívül tőzegtelepek is találhatóak. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken bőségesen van fa, a szén felkutatása iránt kicsi volt az érdeklődés. E megállapítással együtt a 19. század negyvenes éveiben Alsóstepanóban (Dolny Stefanov) zsidó vállalkozók már szenet termeltek. A szén magas ára miatt a kereslet alacsony volt. Az árvái szénmedencében (Ústie nad Orvaou, Liesek, Dolny Stefanov) szlovák vállalkozók is megpróbáltak érvényesülni. Az alsókubini (Dolny Kubin) Daniel Makovicky és Libor Liska kereskedői854-ben vállalkozást alapított az itteni szén kitermelésére. A szenet a morva-sziléziai vasúton szállították volna a sziléziai vasgyárakba, illetve a bánya környékén található felhasználóknak árusították volna. A Besztercebányai Bányakapitányság feljegyzései között adatok találhatók arról, hogy 1859-ben ellenőrzést végeztek az usztyei szénbányákban. Alexander Gassel geológus 1892-ben a Földtani Közlönyben megjelent szakvéleményében ír az árvái szénelőfordulásokról. Ebből megtudhatjuk, hogy Námesztótól (Námestovo) északkeletre, az árvái medence déli részén, Szlanica. Usztye, Csimhova, Trsztena, Ljeszek, Lavrov és Vavrecska, a medence északi részén pedig Alsó- és Felső Lipniyca (Dolná a Horná Lipnica), Bobrov és Oszada települések határában található barnaszénlelőhely. Az említett lelőhelyeken a szénréteg vastagsága 0,60, 0,95, 1,25 és 1,60 m tett ki. Usztye térségében két, csaknem horizontális elhelyezkedésű szénréteg is a felszínre bukkant. A bécsi Birodalmi Földtani Intézet által elvégzett elemzés szerint az itt található szén 7% hamut. 15%vizet, 78% éghető anyagot tartalmazott, fűtőértéke 4.387 kcal/kg volt A Ljeszek község határában létesített akna segítségével feltárt szénmező szene Grittner Béla elemzése szerint 7,37% hamut tartalmazott, fűtőértéke pedig 4.636 kcal/kg volt. Reis Zsigmond és társai Alsóstepanó és Lavkov községben 360.391 ITT területre, szénkitermelésre érvényes bányaművelési engedéllyel rendelkeztek. Usztye (Ústie nad Oravou) és Lipnyik (Lipník) területén a Felsőárvai Szénbánya Társaság végzett kutatásokat. A bécsi Franz Foetterle a Birodalmi Földtani Intézet részére végezte el az Árva völgy geológiai felmérését, azt írja, hogy a medence déli peremén, Szlanyica, Usztye, Trsztena, Ljeszek és Csimhova (Cimhová), az északi peremén Alsó és Felső Lipnyica (Dolná a Horná Lipnica), Zuberec, valamint Nagybobróc (Bobrovec), Kisbobróc (Bobrovcek) és Osada falvak határában vannak kifejlett szénrétegek. Foetterle azt feltételezte, hogy az egész Árvái medencében vannak szénelőfordulások és 2-3, sőt 4 láb (0,75 - 1,00 - 1,50 m) vastagságú szénrétegekről ír. Ebben az időben a lelőhelyet annak ellenére sem