Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere
Bizonyítsuk be, hogy a nehéz küzdelmek árán elért eredményt megérdemeljük azáltal, hogy teljes odaadással és kötelességtudással végezzük munkánkat az újjáépítés érdekében... 17 1945. december 13-án a Gazdasági Főtanács a hazai szénbányákban kitermelt szén elosztására Tárcaközi Szénbizottság létrehozását rendelte el. 18 Ezzel kettős irányítás alakult ki a bányászatban. Az Iparügyi Minisztérium Bányászati Közigazgatási Szakosztálya mellett, mely a szociáldemokrata miniszter irányítása alatt állt, a csaknem azonos hatáskörrel működő Tárcaközi Szénbizottság is megkezdte működését, mely a kommunista párt befolyása alatt álló Gazdasági Főtanács alá tartozott. A kettős irányítás tovább bonyolította az igazgatást, s gazdasági szempontból egyre előnytelenebb helyzetbe sodorta a bányákat, melyeknek az ipar és a lakosság ellátása mellett a jóvátételi szállításokat is teljesítenie kellett. A fegyverszüneti egyezmény értelmében ugyanis az okozott háborús károk részbeni megtérítésére Magyarország a Szovjetuniónak 200, Jugoszláviának 70, Csehszlovákiának 30 millió dollárt volt köteles fizetni, mely tartozás döntő többségének kiegyenlítése áruszállítással, többek között a kibányászott nyersanyag-kiszállítással történt. 19 A nyomás óriási volt az igen sanyarú körülmények között dolgozó bányászokon. A kompenzációs szénen cserélt élelmiszer és ruha ugyan segítette a mindennapi túlélést, a létszámhiány is megszűnni látszott 1945 végére, de a sok képzetlen munkaerő - amely épp a jobb ellátás reményébe ment a bányába dolgozni a gyakori műszakmulasztások, nem tették lehetővé a termelés emelkedését. Pedig a szénre elemi szükség volt, hiánya megbéníthatta az épp meginduló ipari termelést, A válság megoldásaként 1946 januárjában meghirdették a széncsatát." 0 A Szabad Nép 1946. február 16-i számában közölték a nagybudapesti üzemi dolgozók felhívását és bíztatását, melyben a bányászokat napi 2500 vagon szén kitermelésére szólították fel: 17 Fogalmazvány. Magyar Országos Levéltár Z 301-11/ igazgatói rendelkezések 18 2/ 1945 GF.szr. 19 A helyzetet jól jellemzi a MÁK Rt. 1945. május 30-i jelentése, mely szerint a vállalat által Tatabányán kitermelt szén felett a szovjet parancsnokság rendelkezett, az adott engedélyt a minisztérium által megjelölt fontos ipari fogyasztóknak való szállításra. A beszámoló szerint a kibányászott szén egyharmada az orosz katonai parancsnokság, illetve orosz utasításra a szlovák államvasutak rendelkezésére kellett bocsátani. A DGT pécsi bányaüzemeinek 1945 októberében a napi termelése 1500 tonna volt. melyből 600 tonnát kellett Jugoszláviának jóvátétel címén szállítani. Erdmann-Pető. 1975. 70p. 20 A széncsata tervének kidolgozója és végrehajtója Nógrádi Sándor volt. akit az MKP 1945 novemberében jutatott be az Iparügyi Minisztériumba, hogy ott a párt érdekeit képviselje. A/. államosításig a szénbányák ügyével foglalkozott.
