Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)
PROKOPP MÁRIA: Az esztergomi várkápolna falképei
freskóinak letisztítását, amely során máris az eredeti, kiemelkedő színvonalú ábrázolások állnak előttünk. A XIV. századi kifestésre az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok pusztításai miatt volt szükség. Az új uralkodóház, a nápolyi Anjouk hatalma megszilárdításának fontos eszköze volt a királyi reprezentáció. A visegrádi székhely Duna-parti pompás palotának kiépítésével párhuzamosan az ország főemberei is, így elsősorban a magyar egyház feje, az esztergomi prímásérsek, aki az Anjou-ház legfőbb támogatója és a királyi udvar legjelentősebb tisztségviselője volt, rangjához méltó, európai színvonalú székhelyet létesített Esztergom szent hegyén. Az első két Anjou-kori esztergomi érsek, II. Tamás (1305-21) és Boleszló (1321-28), akik bár nagy műveltségű, a padovai egyetemen tanult főpapok voltak, tevékenységük inkább csak az érsekség birtokainak visszaszerzésére irányult. Telegdi Csanád (1330-49) az első esztergomi érsek, aki már jelentős művészetpártoló is volt, aki a székesegyházat és a várat is újjáépíttette. Telegdi Csanád a Várad közelében lévő, Telegdről származó Csanád nemzetség fia, aki az egykorú krónikás szerint "egregius doctor in iure" 1 . Ezt a képesítést bizonyára ő is Padovában szerezte. Egyházi pályáját szűkebb hazájában, Váradon kezdte, mint kanonok majd prépost. Váradot az Anjoukirályok nagy tiszteletben részesítették, eszményképük, Szt. László lovagkirály sírja miatt. A fiatal tudós pap innen egyenesen a királyi udvarba került. 1320-ban már a királyi kápolna ispánja. 1322-től nyolc éven át Eger püspöke. 1330-ban kerül az esztergomi prímási székbe, és ugyanekkor I. Károly Róbert király kancellárjává nevezi ki. Közel húsz éven át viseli ezt a két legmagasabb egyházi és világi méltóságot. A kortárs krónikás feljegyezte róla nagyszabású esztergomi építkezéseit, amelyekkel a Szt. Adalbert székesegyházat teljesen újjáépíttette, és pompásan díszíttette színes üvegablakokkal, aranyozott oltár-táblákkal, ötvösművekkel, és ellátta remekművű liturgikus felszereléssel. A vár védelmi rendszerét is megújíttatta, benne az érseki palotákat a Várhegy északi és déli oldalán. A vár alatti érseki városban is több templomot építtetett: "plures ecclesias fecit construere" - írja az egykorú krónikás. 2 E nagy építőtevékenységet jól igazolja a régészeti feltárások gazdag és magas művészi színvonalú, faragott és festett kőanyaga. A korábbi épületeket is felújíttatta. Ennek legbeszédesebb példája a várkápolna kifestésé, amelyből jelentős töredékek maradtak ránk.
