Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek

Nem Bécsből, hanem vásárlással került a múlt század végén az OSZK-ba egy missale, amit 1898-ban a müncheni Rosenthal antikváriustól vásárolt meg a Nemzeti Múzeum. A Cod. Lat. 359 jelzetű, a 15- század első harmadából származó kódexet Pálóci-missale néven tartja számon a szakirodalom. A missaléról legelőször Kollányi Ferenc adott hírt. Az Esztergomi kanonokok c. munkájában hivatkozott arra, hogy Turoni Mihály, milkói püspök 1463-ban az esztergomi székesegyház Fábián és Sebestyén oltárának missalét ajándékozott, amit a Nemzeti Múzeum őriz. Az ajándékozás tényét azonban nem kódexből idézte, hanem más forrásból. Ugyanis megmagyarázhatatlan módon nem vette át az ajándékozási bejegyzésből (f. 7r) Turoni elhunytának ott közölt dátumát: 1501. jul. 30. így Turoni életrajzában más halálozási évet (1491) adott meg.

18 A fentiekből viszont nyilvánvaló, amit a bejegyzés írásképe is alátámaszt, hogy a kódexbe az ajándékozást Turoni halála után írták be. A kódexet Hoffmann Edith kapcsolta - indokoltan — Palóci György esztergomi érsek (1423-1439) személyéhez a f. Ir-n lévő "G. de palocz aep. Strig." possessorbejegyzés alapján.

19 Ennek korábban Bartoniek Emma csak kormeghatározó - "a missale még Zsigmondkori" jelentőséget tulajdonított,

20 de kódexkatalógusában elfogadta Hoffmann Edith véleményét.

21 Egyikük sem vette azonban figyelembe, hogy a kódex jelenlegi formájában utólagos egybekötés eredménye, a körülvágás nyomai láthatók is. A kódex két különálló részből áll, de tudatos, folyamatos kiegészítés a második rész. Az első egység a f. lr-177v, amelynek nemcsak az elejéről hiányzik 4 fi hanem több, szövegközti hiány is van. A f. 178r-204v-ig a teljesen dísztelen szöveg más kéz írása. A kéziratban a több kéztől származó lapszéli bejegyzések a kódex folyamatos használatát tanúsítják szinte egy évszázadon keresztül. Megfigyeléseinkből arra a következtetésre jutottunk, hogy eredetileg a jelenlegi missalénak csak az első része volt Palóci György tulajdonában. A 15. század második felére már hiányos missalét Turoni egészíttethette ki, köttethette be, és így ajándékozhatta a székesegyház Fábián és Sebestyén oltárának.

22 A kötést az 1490-es évekre datálja a szakirodalom.

23 A kötet ebben a formájában nem sorolható a Palóci György egyéni megrendelésére készült kódexek közé. Egy, a tulajdonában volt missale-részről indokolt inkább beszélni. így feloldható az a probléma, amit a művészettörténeti kutatás lát abban a színvonalbeli különbségben, ami a