Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

ADRIÁNYI GÁBOR: Simor János érsek portréja

ADRIÁNYI GÁBOR Simor János érsek portréja Simor János előbb mint győri püspök (1857-1867), majd mint esztergomi érsek, bíboros hercegprímás (1867-1891) Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek mellett a 19. század magyar katolikus egyházának legjelentősebb, meghatározó egyénisége volt. Nem csoda, hogy hivatalából kifolyólag is már életében számos tanulmány, cikk vagy emlékkönyv jelent meg róla, halála alkalmával pedig vele mind a magyar, mind a nemzetközi sajtó is foglalkozott.

1 Eletéről és munkásságáról legrészletesebben kortársa és esztergomi szomszédja, Walter Gyula, a későbbi kanonok emlékezett meg még Simor halála évében, 1891-ben kiadott könyvében.

2 A kommentárok azóta sem hallgattak el, az 1992-es esztergomi történész konferencia pedig érdeklődését kizárólag Simor prímásnak szentelte, és az előadások szövegét egy Simorbibliográfiával kiegészítve még ugyanabban az évben publikálta.

3 Simor halála óta 109 év telt el és azóta sok minden ismeretessé vált különféle levéltári források feltárása alapján. Ezek között meg kell említeni a Vatikáni Levéltárból a bécsi nunciusi jelentéseket, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchívból a magyar minisztériumi és a bécsi külügyminisztériumi levelezést, valamint az osztrák-magyar vatikáni követek jelentéseit, a Német Birodalmi Külügyminisztérium politikai levéltárának feltárt anyagát, elsősorban a bécsi német nagykövetek és a budapesti német főkonzul Ottó von Bismarck kancellár számára készített beszámolóit vagy a cseh Leitmeritzi levéltár Thun-anyagát és a római Collegium Germanicum et Hungaricum levéltárát. Ezekből természetesen nem egy eddig ismeretlen Simor jellemrajz áll össze, de ezek sok mindent kiegészítenek, vagy hangsúlyoznak. Előadásomban először Simorral, mint az alkalmazkodni tudó egyházpolitikussal foglalkozom. Azután szeretném őt mint főpapot jellemezni, végül mint embert bemutatni. Lássuk tehát előbb mint egyházpolitikust. Simor egyházi karrierjét tehetségén, szorgalmán és kitűnő kiképzésén kívül - 1841. december 8-án Bécsben fényes eredménnyel doktorált - Thun Leó grófnak,

4 az osztrák kultuszminiszternek köszönhette. Amikor ugyanis 1850-ben Simor mint igaz-