Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORVÁTH ALICE: A Magyar Sión "építése"

Packh lényegesen módosította a templom terveit. Ö tervezte az altemplomot mai formájában, áttervezte a székesegyház belső kialakítását. A körítőfalak és a négyezet pilléreinek felfalazásáig gyakorlatilag folyamatosan kivitelezte átgondolt, statikai számításokkal is alátámasztott tervét. Packh Ker. János munkásságának dokumentumaiból művelt "tudós" építészegyéniségre következtethetünk. Két építészeti könyvet írt, s értő kortársainak elismerését is kivívta. Kazinczy Ferenc esztergomi látogatásakor, 1831-ben ezt írta a készülőfélben lévő templomról: "...a templom testének fala, mely a kupolát fogja tartani, minden ablak nélkül, görögösen! Mely temérdek nagyság! A nézőt elfogja a kicsinységének érzése, de el egyszersmind nagyságának érzése is, s örvend ennek..." A Főszékesegyház altemploma és a szintén általa épített esztergomi "Sötétkapu" a kor archeologizáló irányzatainak hatását tükrözi. Magyarországon is ismertek voltak már a 18. században Piranesi, Fischer von Erlach vagy a magyar jezsuita Molnár János műveiben megjelent exotikus emlékek, vagy az 1799-ben megjelent ismertetése az egyiptomi építészet emlékeiről. Pakh Ker. János ennek az exotikus irányzatnak legmonumentálisabb európai térsorát hozta létre, a székesegyház altemplomában szinte a "Varázsfuvola" világának csarnokait alkotta meg. Ugyancsak Packh alakította ki a székesegyház északi, Szent István kápolnáját, ö mérte fel és szedette szét 1600 számozott darabra a Bakócz-kápolnát, és építette vissza az új székesegyház déli oldalára. A kupola tartóíveinek felfalazását saját szerkezeti számításai alapján kezdte meg, amelyek Sebastian von Maillard kísérleti és matematikai eredményeket is felhasználó munkáján alapultak. Az általa vezetett munkálatok során 1828-ra megépült a székesegyház altemploma, elkészültek a székesegyház főfalai, a kupoladob egyik tartóíve, valamint tizenkét kanonoki ház. 1831-ben elhunyt az építkezést nagy eréllyel irányító Rudnay Sándor érsek. A bécsi udvar több mint hét éven át elhalasztotta új érsek kinevezését, szokása szerint magához vonva ezalatt a legnagyobb magyar egyházmegye jövedelmeit is. Ugyanakkor a bécsi udvari építési igazgatóság hivatalos szervezetén keresztül megpróbálta az építkezés folytatását az itáliai származású bécsi építész, Pietro Nobile kezébe átjátszani. Nobile többször járt