Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORVÁTH ALICE: A Magyar Sión "építése"

Esztergomban, "vizsgálatokat" vezetett Packh Ker. János ellen, építészetelméleti érveket igyekezett felvonultatni Packh tervei ellen. Terveket is készített a székesegyház befejezésére, amelyek meglepően kevés eredetiséget tartalmaznak, s szerkezeti tekintetben meg sem közelítik Packh gondosságát. Packh Ker. János elődje tervéből a legtovább a kupola formájához ragaszkodott. Ennek áttervezésére csak 1831 és 1837 között, az építkezés kényszerű szüneteltetése idején került sor. 1838-ban végül Kopácsy József személyében kinevezték az új érseket, és úgy látszott, az építkezés folytatódhat, azonban Packh Ker. János néhány hónap múlva gyilkosság áldozata lett. Az építkezés folytatására ekkor ajánlotta Pyrker László egri érsek Hild József pesti építészt. Pyrker így vélekedett Hild munkáiról: "...Több éven át Rómában is tanulta hivatását, és ma már Pest városának legszebb épületeit is kivitelezve bizonyította tehetségét. Én őt az újabb kor első építőmesterei közé sorolom - Palladio óta - mert különleges szépérzékkel van megáldva, s nem is tud mást, mint szépet alkotni...." Meg kell említeni itt, hogy Pyrker Jánosy László korábban velencei pátriárka volt, s alaposan ismerhette Palladio templomait, s már 1838-ban mint egri érsek, főtemplomát a magyarországi palladianus építészet kiváló mesterével, Hild Józseffel építtette meg, mellőzve a francia "forradalmi építészet klasszicizmusának képviselőjét. 1840. április 23. -án tehát Kopácsy József érsek Hild Józsefre (1789 1867) bízta az építés folytatását. Hild József építészetére valóban nagy hatást gyakorolt pályája kezdetén kétéves külföldi tanulmányútja. Sajnos nem ismerjük itineráriumát, nem tudjuk járt-e pl. Angliában. Azonban művészi kifejezésmódját, építészeti eszköztárát sajátos, újító szemléletű szerkezetépítő "művészettel", mérnöki gondolkodással sikerült ötvöznie. Ezzel a magyarországi klasszicista építészet sajátos, csak rá jellemző, kissé szigorú, fényesen áttekinthető, tiszta szerkezeti megoldásokban gondolkodó változatát teremtette meg. Hild több kisebb templom és az egri székesegyház felépítése után kapta a megbízást az esztergomi építkezés befejezésére. 1839 őszén járt Esztergomban, ahol átvette elődje terveinek egy részét és egy "sorozat rajzot kupolaboltozatos kitűnő templomokról". Valószínűsíthető, hogy ez az a