Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORVÁTH ALICE: A Magyar Sión "építése"

A négyszögletes, zárt udvaros kompozícióhoz azonban a kanonoki házak újabb téregysége csatlakozott, keletről a papnöveldék képezte átmenettel. Ez, a székesegyház főhomlokzatával szemben épített félköríves kanonoki házsor pedig nem titkolt utalás volt a római Szent Péter tér lezárására. A kivitelezés megkezdéséig Kühnel második tervváltozatot is készített, ebben a palota léptéke kisebb lett, a templom oldalkápolnái elmaradtak, illetve bevonta azokat a templom tömegébe. A görögkereszt alaprajzú templom négyezete felett a tervezett kupola különös megoldású, az oszlopsorral övezett dob felett erkéllyel körülvett klasszikus "Pantheon kupola" emelkedik. Ez a zárt forma a hazai klasszicizmus Winckelmannhoz hasonlóan lelkes és értő írójának, népszerűsítőjének, Kazinczy Ferencnek is ideálja volt. Kühnel Pál 1820-2l-ben keletkezett tervei szerint az építkezést 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján kezdik el, s hamarosan elkészül a teljes alapozás. A tervezett templom kupolájának átmérője a szokványos 15-20 m-es méretet jelentősen meghaladta (26,5 m), ezért a nagy terheléseket biztonságosan alátámasztó, és az alátámasztó boltívek oldalnyomásának ellenálló alépítményt kellett választani. Kühnel Pál a kupola alatti tér alaprajzát ezért alakította nyolcszögletesre. A Kühnel féle kupoláról azt tartja a Babits Mihály által megörökített szép helyi hagyomány, hogy a Szent Anna templomban a tervezett kupolát építette meg, mintegy eredeti méretű modellen próbálva ki elképzeléseit. Kühnel a kupolát alátámasztó faltesteket mindenképpen a várhegyet alkotó sziklára kívánta építeni. A szikla felső szintje azonban sokkal meredekebben lejtett a felszínnél, és emiatt az eredetileg tervezett helyen az alapok túl mélyre nyúltak volna. A Kühnel mellett már ekkor Esztergomban dolgozó Páckh Ker. János javaslatára a templom épületét kelet felé tolták el. Ennek következtében Kühnelnek a palota és a székesegyház együttesét újra át kellett tervezni. A palota építése később elmaradt, így a bazilika önmagában is kiválóan érvényesül - jobban mintha eredeti helyén marad. Kühnel Pál korán elhunyt. 1824-ben bekövetkezett halála után utóda a székesegyház tervezésében és kivitelezésében unokaöccse, a szintén kismartoni születésű Packh Keresztelő János.