Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORVÁTH ALICE: A Magyar Sión "építése"

A terveket "felülvizsgálta" és a tervezési megbízást is megszerezte a bécsi kamarai építész, Franz Anton Hillebrandt, Terveiben keletek székesegyház és szétaprózott tömegű építészeti együttes szerepel a várhegyen. A középső hangsúly itt is a templomon van, azonban Hillebrandt a Várhegy kontúrjához érzékenyen alkalmazkodó terveket készített. Hillebrandt, aki Balthasar Neumann-nak, a würzburgi püspöki rezidencia építészének tanítványa volt, valószínűleg Barkóczy érsek felfogásához közelebb álló terveket készített. Az esztergomi munkálatokat 1763-ban megkezdik, azonban 1765-ben meghal az érsek, és korai halála az építkezéseket is megszakítja. A körülmények megváltoztak, s noha 1770-7l-ben kisméretű barokk templomot építettek a Várhegyen Szent István király tiszteletére, a továbbépítés lehetősége majdnem hat évtizedre megszűnt. 1820-ban vette át az egyházmegye kormányzását Rudnay Sándor érsek, aki azonnal megbízta Ludwig von Rémy-t, az udvari építési hivatal kancelláriájának vezetőjét az új székesegyház, prímási palota, kanonoki lakóházak és a papnevelő intézet terveinek elkészítésével. Rémy, aki a klasszicizáló bécsi biedermeier építészet egyik mestere volt, ekkor már elkészített egy tervet a bécsi Hofburg átépítésére, hosszan elnyúló oldalszárnyakkal, kupolás középrésszel. Az Escorial típusú, zártudvaros palotakompozíciót Esztergomban is megfelelőnek tartja az érseki főtemplom és rezidencia számára. A Várhegy fennsíkjára nagyoszloprendes, sarokrizalitos, háromemeletes palotát és laternás kupolával fedett, kör alaprajzú templomot magábafoglaló épületegyüttest tervezett. Rémy tervei azonban soha nem jutottak el Esztergomba. Rudnay prímás ugyanis Kühnel Pált, az építészeti hivatal kismartoni származású adjunktusát is megbízta a tervezéssel, s Rémy nem volt hajlandó versenyre kelni saját beosztottjával. így Kühnel még mindig zárt udvarok köré szervezett, középen álló templomos terveire támaszkodtak. Kühnel első terve középpontjában görögkereszt alaprajzú, kupolasorral fedett székesegyház állott, északi és déli oldalán zárt udvart körülvevő érseki palotával, az udvarok közepén a templomhoz kapcsolt kápolnákkal. Ezek egyike az eredeti helyén megmaradó Bakócz-kápolna lett volna, létével bizonyítva az érseki székhely folyamatosságát.