Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

FARBAKY PÉTER: Szatmári György érsek (1521-24) esztergomi mecénássága

beépítve egy reneszánsz ablakkeret. Az egyenes záródású, az egyik töredék szerint keresztosztós, alul beforduló tagozatos keretkövek budai márga anyagúak

35

, ezért - a baluszterhez hasonló anyaga miatt - indokolt ezt is Szatmári építkezéseihez számítani. Bakócz építkezései idején ugyanakkor főként vörösmárványból faragták a tagozatokat. Az ablak eredeti helye valamelyik palotahomlokzat lehetett, talán éppen a loggia mögötti, az első emeleten. Ezt az L alakú palotaszárnyat Szatmári építhette át. Az előbbi anyag- és építtető-összefüggéssel ellentétes következtetést vonhatunk azokból a töredékekből, amelyek egy vörös márvány anyagú félköríves kapulunettához tartozhattak. Egyik darabja a Szent Tamás-hegy alján lévő házból került elő, három másik töredék a Vármúzeum raktárában található. A követ szalagfonat, keskeny lemez, majd pálcatag szegélyezte, egy másik töredéken ötszirmú rozetta és ebből kinövő hármas levél látható. A középen kifaragott infulát középen szalag osztja meg, ezt és az alsó szegélyt, valamint a többi felületet drágaköves berakás díszíti. Az infula alapján Horváth István - teljes joggal - arra a következtetésre jutott, hogy Szatmári címere lehetett a lunetta középső részén - hasonlóan a Bakócz-kápolnában található címerhez -, mivel Bakócz címerén mindig kardinálisi kalap szerepelt.

36 Balogh Jolán közölte azt a budai márga vagy mészkő anyagú kandallópárkánykövet, amelyet Szentgyörgymezőről származónak vélt.

37 A kő igen tekintélyes méretű (42,8 x 248,5 cm), a lemeztaggal és kymatagozattal keretezett tükörben szalag tekereg, a középső medaillonba Luxék tévesen egy vörös márvány Bakócz-címert illesztettek. A legtöbben a vári érseki palotából származó kandalló darabjának tartják.

38 Ezt az is alátámasztja, hogy Nagy Emese palotaásatása során 1965-ben egy, a frízbe illő Szatmáricímeres darabot talált, amely a kő Szatmári-féle készítését igazolja.

39 A több darabból álló kő a címert, a sárkány fejét és testének nagy részét, valamint a körülvevő babérkoszorú felső és bal alsó szakaszát tartalmazza. Ezenkívül egy rozetta- és két szalagtöredék is ehhez a frízhez tartozhatott.

40 Várnai Dezső és Koppány Tibor, majd később Horváth István fedezte fel a kandalló további darabjait is: a keretező egyik lizéna töredékét, valamint volutás, rozettával díszített konzol darabjait.

41 Balogh Jolán egy 1933-as tanulmányában ír még arról, hogy egy leírás szerint Szatmári jelmondatával díszített reneszánsz ajtók is készültek az érse-