Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

Az esztergomi palota lakótornyában a Studiolón kívül gyakorlatilag mindegyik helyiségnek volt klozeterkélye. Az erkélykonzol egyszerűen "pottyantós" klozet volt, a várfal tövének legalább 6-8 méterrel mélyebben fekvő sziklás részei felett (15. kép). A kettős kapu kiskapuja is "L" alakban megtört kis folyosón át klozethez vezetett, amelynek azonban zárt pottyantócsatornája lehetett, mivel a tövében kifolyónyílás nyomai észlelhetők. Elképzelhető, hogy ezt a megoldást a felette levő -elpusztult- szint kiszolgálása miatt választották. A 12. században mindegyik helyiséget lakták, azonban a 15- században már csak egyetlen lakója volt a privát termeknek, az esztergomi érsek. Az egyetlen lakó megengedhette magának, hogy a három szoba közül mindegyik másmás célt szolgáljon, tehát funkcionálisan megosztassanak. Már nem volt szükség a kettős kapu kisebbik kapujából induló helyiség eredeti funkciójára, így - bármilyen bornírtnak tűnik is - át lehetett alakítani személyes elmélkedésre alkalmas fülkévé. Azért gondolunk erre, mert a fülke falán néhány négyzetcentiméteres festett felületeket rögzítettek 1937-ben, amelyek ugyanazt az élénk színezést mutatják, mint a többi díszítőfestéses helyiség, például a kis átjáró folyosó a Studiolótól a kápolna irányába. Hasonló kis falvastagságba épített kis kontemplatív helyiséget, valóságosan kis kápolnát találunk a karlsteini várban a 14. század második feléből. Tehát nem ismeretlen dolog a személyes célú elmélyedést szolgáló, kicsiny, fülkeszerű helyiség létesítése a késő középkorban. Az esztergomi újrahasznosított kis helyiség kedvező tájolási adottságokkal is bírt: délnyugatra nézett, a délutáni nap kellemes melegítő sugarait élvezte, s csodálatos panoráma tárult fel a Duna folyására. A mellékhelyiség céljára elegendő lehetett az ún. Könyvtárszobából indított kis folyosó végén létesült pottyantó, azonban a konzolerkély része a fentebb leírt ostromok következtében leomlott, és a faljavítások során elpusztult. A nagyterem közelében nem erkély típusú klozet lehetett, hanem a szakirodalomban "Danziger" néven szereplő típus, amely a főépülethez külön átjáróíwel, vagy ívek sorozatával kapcsolódik. így biztosították a nagyobb számú használat esetén az elkülönülést. Van, amikor a szabadeső rész folyóvíz fölé települ, főként a 12-13. századi kolostoroknál látható ez. Az esztergomi nagy teremtől nem messze, az északi palotavégen a 6. támpillér után, a dunai várfal köpenyfalazásának elbontása után találtak rá az íves