Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

átkötésre Várnaiék 1935-36-ban. A klozetépítmény téglából készült, belső széle lesarkított volt. A téglaminőség késztette Várnait arra, hogy az épületrészt "reneszánsz-korinak" tartsa, amely funkcionálisan megfelel az ugyanebben a korban a nagyterem kiépítésével járó egyéb helyiségszükségletek létesítésének. Raktárak A nagy udvartartáshoz nagyterületű raktárak is kellettek, mert a természetbeni javak nagyobb szerepet játszottak a palota használatának korszakaiban, amikor a kereskedelem és pénzgazdálkodás nem fejlődött ki. A raktározások egyrészt az élelmiszerre, másrészt a palota felszereléseinek, vagyontárgyainak tárolására irányultak. Ezekről az esztergomi vár esetében csak eseti ismereteink vannak. A fő és jellegzetes használat fenti vizsgálata, elemzése segíthet körvonalazni a raktározás térbeli elhelyezkedésének módjait, lehetőségeit. A nagytermi szárny alatt húzódnak félig földbe süllyedő, boltozott, szinte osztás nélküli helyiségek, amelyek alkalmasak voltak raktározásra, s bizonyítottan arra a célra is szolgáltak. Nagyon valószínű, hogy a 15. században a nagyterem alatti szint is raktározásra, mégpedig egyrészt élelem tárolására szolgált, mert a pince feltáráskor sok reneszánsz konyhaedény, illetve pohártöredék, konyhai hulladék (osztrigahéjakkal) is előkerült a nagyszámú, késő gótikus kőtöredék, kandallódarab társaságában. Az udvari pincetraktus határoló falai a 12. század végi, szépen faragott kváderkövekből készültek, de boltozása már egy későbbi, 14. századi (Telegdi Csanád érsekhez köthető) megújítás következménye. Nagyon érdekes megfigyelni azt, hogy a félig az udvari talajszint alá süllyesztett helyiségnek a nyugati hegyoldal felé keskeny résablakai voltak, amelyeket nem tulajdoníthatunk lőréseknek. A résablakok orientációja ugyanis délnyugati irányú, azaz déli bélletük rézsűs kiképzésű, a másik bélletük a falsíkra merőleges, ahogyan az utólagos boltváll felett ez most is látható. Ez a megoldás a szellőzési és bevilágítási szerepet támasztja alá. Nem is áll egymagában: Klosterneuburgban a régi palota -szintén 12. század végi épületföldszinti falaiban ugyanilyen résablakokat látni. Valószínűleg ez is raktár volt. A klosterneuburgi palota falazási módja rokonságot mutat az esztergomi építkezésekkel.