Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

olykor eléggé feszült volt a légkör - a Nagy Imre korszakot kivéve - ezért aztán a tanácsoknál jelentős volt a fluktuáció. Komárom megye tanügyigazgatási apparátusa közel 100 főből állott, beleértve a megyei, járási, városi oktatási osztályokat, a tanulmányi és szakfelügyelőket meg a segédhivatalok adminisztrációs dolgozóit. Az ügyintézőknek {előadók, csoport- és osztályvezetők) kb. 50 %-a volt munkáskáder, a másik 50 %-a pedagóguskáder. A fluktuáció leginkább a pedagóguskáderek soraiban volt tapasztalható, jóval kisebb mértékben a munkáskádereknél. A Komárom-Esztergom Megyei Tankerületi Főigazgatóság, ill. a Komárom Megyei Tanács oktatási és népművelési osztálya vezetésében 1949-től a pártállam megszűnéséig, vagyis 40 év alatt 14 osztályvezető váltotta egymást. Eleinte szinte félévenként, évenként, majd 1953-tól kezdve ez a folyamat lelassult. Ez persze kapcsolatban állott egyéb személycserékkel is, ami természetesen károsan befolyásolta az egész apparátus munkáját, annak folyamatosságát és minőségét. Összefoglalva ezt a kérdést, a pártállam 40 éve alatt a vezetésben senki nem érezhette magát "betonon", hiába végezte becsületesen a munkáját, a fennálló körülmények gyakori feszültségeket, egymás iránti bizalmatlanságot, olykor pedig veszélyhelyzeteket szültek. Ez a legtöbb osztálynál tapasztalható volt, de legnagyobb mértékben az értelmiség nagyobb tömegeit magába foglaló tanügyigazgatás és az oktató-nevelő munka berkeiben. Figyelemre méltó események Már eleve az igen tisztelt olvasó elnézését kérem, hogy írásomban döntő súllyal negatív jelenségekkel és körülményekkel foglalkozom. Nem valamiféle túlzott pesszimizmus sugallja ezt nekem, korántsem erről van itt szó. Tisztán látom, hiszen éveken át benne éltem és tapasztaltam, hogy voltak az adott korszak tanügyigazgatásának, a pedagógusok oktató-nevelő munkájának igen figyelemre méltó eredményei, magaslatai. Ám ezek az eredmények és magaslatok még sokkal magasabbak lehettek volna, ha az általam itt felhozott negatív jelenségek a gyorsabb és dinamikusabb fejlődést hátráltató jó néhány laikus hozzá nem értő, de fontoskodó, olykor rosszindulatú, esetenként a kisebbségi érzést agresszióval takaró, magát az okosnál okosabbnak mutató, sokszor pedig a szakmai tudatlanságát politikai frázisokkal leplező kívülálló vagy hivatalon belüli egyén, vagy egyének csoportosulása és belekontárkodása nem gátolta, nem fékezte volna. Ezért látom indokoltnak, hogy elsősorban ezeket a negatív jelenségeket és hordozóikat, mint erre a korszakra jellemző jelenségeket, tanulságul lejegyezzem. Nos, tehát ezeknek a gondolatoknak a jegyében hozok fel néhány esetet a Komárom megyei tanügyigazgatás tapasztalataiból. Sárisáp - Annavölgy 1949 decemberében történt, hogy Cser Simon, a sárisáp-annavölgyi általános iskola igazgatója kérte a főigazgatóság segítségét, mert az előkészítésben lévő fenyőünnepséggel (karácsonyi ünnepséggel) kapcsolatban komoly problémák merültek fel. A helyi bányászok pártszervezete részéről súlyos támadás érte az iskola pedagógusait. Tekintettel arra, hogy Annavölgy a dorogi járásban van, Esztergom és a dorogi járás pedig az én területem volt a tankerületi főigazgatónő, az álnéven szereplő Nagy Mlhálvné engem küldött ki Annavcloyre a heivzet tisztázására. Vilmos Mihály kollégámmal együtt Dorogból a szénbánya homokvasútjával mentem ki Annavölgyre még aznap délután. Viimos MWska uyyancsak általános iskolai előadó