Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

Ismerjük az Országos Építészeti Igazgatóság 7 oldalas elismerő szakmai véleményét, amelyet 1858. január 12-én Karl Mayer kk. inspektor írt alá. Ez az irat válasz Prokopp János 1857. december 15-i beadványára, amelyben a híd tervét, teherbírását, a láncok szilárdságát engedélyeztetés végett ismerteti [24]. A hídavatás 1857. szeptember 26-án volt. amelyre díszes meghívó készült a híd kőnyomatos képével [kat.27]. Ezt Prokopp János terve alapján A. F. Walzel litográfus készítette. Az ünnepségen éltették, dicsőítették a tervezőt, aki "eddig nem látott módon, egyéni találmányával teremtette meg az összeköttetést Óbuda és a már 28 éve működő és gyorsan fejlődő Hajógyár között. Prokopp János hagyatékából ismerünk két hosszú ódát, amely őt méltatta az ünnepségen. A híd ettől kezdve Óbuda és a Hajógyár szimbóluma lett. Számos korabeli festészeti ábrázolását ismerjük [kat.23,28.]. A hídra vonatkozó tervekből hármat őriz a Kiscelli Múzeum [kat.29,30,31]. A híd formai megjelenésén a hatszögletű hatalmas tartópillérek a legszembetűnőbbek, a hatszögű kúpos lezárással. Jól látahtó, hogy a híd kandalláberei is hatszögletű pilléren állnak és a világító testek azonosak a pesti rakpart dunarácsának kandallábereivel. Jól lehet Feszi Frigyes hagyatékából is ismerjük a Duna-rács rajzát a kandalláberrel. de jelzés nélkül [25]. Feszi saját terve inkább az 1866. évi háromkarú kandalláber-terv gazdagabb kialakítása volt [26]. 1858. október 3-án, a hajógyári híd ünnepélyes megnyitása napján, meghalt Prokopp János 23 éves felesége tüdőbajban, 5 évi házasság után. Gyermekük 1 éves volt, akit magyarosan Józsának hívtak. Prokopp János pompás síremléket tervezett [kat.32], amely ma is az esztergomi belvárosi temető büszkesége. Az 5 méter magas, fehér mészkőből épített hatszögű, gótizáló torony tetején, hatszögű kúp-talapzaton, hatszögű kőhasáb-kereszt áll. Az emlékmű messze a többi sír fölé emelkedik. A négyszintes torony 1 méter átmérőjű és 30 cm magas talapzaton áll. Az egyes szintek egyre karcsúbbak, és magasságuk egyre kisebb, amely növeli a torony magasságának az illúzióját. A két ismert tervrajz két változatot mutat, és a megoldás egy harmadik megoldást követ. Az első terv [kat.32/a] két lépcsőre helyezi a hatszögű gótikus építményt, ahol az alsó rész vimpergákkal záródó oldalai felett a kőtornyot kétlépcsős támpillérek övezik, amelyet ismét vimpergás vakablakokkal kísért emelet követ, és azon emelkedik a fokereszt. A második terv [kat.32/b] három lépcsőre állítja a gótikus vakablakokkal övezett hatszögletű tornyot és azt máris a kuptetőn álló kőkereszt koronázza. A megvalósult síremlék [kat.33] a lépcsők helyett egyetlen tömbszerűbb posztamensen áll, a hat egymásba kapcsolódó, vimpergákkal lezárt, gótikus ablakokat idéző oldalfallal, amelyen a sírfelirat kapott helyett. E felett, emelkedik a kétlépcsős támpülérekkel szorosabbra zárt hatszögű toronytest, amelyen az alacsonyabb, gótikus vakablakokkal díszített emelet áll. Ezt zárja