Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)
le a kúptetö, amelyet a hatszögletű hasábokból alakított kőkereszt koronáz. Ez a síremlék Prokopp János ars poeticája. Tömör, zárt építészeti alkotás, ahol a nemes arányok ritmusa a legfőbb díszítés. Nincsenek keresztrózsák a vimpergák tetején, amelyek profilozása is igen mértéktartó. Az egyetlen szobrászi elem a síremléken, a vimpergák találkozásánál a négy tölgyfaleveles díszítés, középen a gömbalakú terméssel. Prokopp János egyéni formavilága még szembetűnőbb, ha összevetjük a síremléket a kor hasonló alkotásaival, így Bölöni Farkas Sándor 1843. évi emlékművével (Kolozsvár, Házsongárdi temető), ahol a négyszögű vimpergás aedikula felett emelkedik a nyolcszögű pillér a vimpergás vakablakokkal, és tetején az elhunyt mellszobra jelenik meg. Vagy vessük össze a kor legnagyobb sírkőszobrász vállalkozójának, Gerenday Antalnak, az 1864. évi albumában szereplő hasonló síremlék tervvel [27]. Ennek arányai karcsúbbak, a tagozatok tagoltabbak, inkább fából mint kőből készüknek tűnik. Nincs az a biztos statikája, mint Prokopp János alkotásának. Linzbauer István Prokopp János ifjú barátja és nagy tisztelője a felállított síremlékről készítette az akvarell képet [kat.24.] nem fényképi hűséggel, hanem festői szabadsággal. A síremléket gótizáló öntöttvas kerítés övezi, amely az emlékmű zártságát, önálló világát is biztosítja és jelentőségét emeli. Ez a vasrács azonos a pesti rakparton 1857-ben felállított Dunaráccsal. A kerítést nyolcszögletű sarokpillérek között karcsúbb nyolcszögletű pillérek alkotják, amelyek fölé csúcsíves záródások emelkednek, karéjos mérművel kísérve, hasonlóan a sírkő lapjainak díszítéséhez. Ezek felett, két-két kis csúcsívet összefogva, nagyobb csúcsívek láncszerűen kapcsolódnak egymásba. Ezek felső csúcsain, a sarokpillérekhez hasonlóan, csak kisebb méretben, nyolcszögletű fejezetek jelennek meg gyémántmetszésű díszítéssel és kúpfedővel. A rács és a síremlék oly szerves formai és tartalmi egységet képvisel, és oly szervesen illeszkedik Prokopp János 1850-es évekbeli építészeti munkásságába, hogy valószínű, hogy a rács is, tehát a Dunarács is. Prokopp János terve szerint készült. Ez utóbbinak fennmaradt részei ma az Országház előtti dunapartot és a Vigadó előtti teret övezik. Prokopp János németországi útján több helyen is találkozott a korai német gótika üyen egyszerű formáival. Ez a motívum a prágai Károly-híd tornyán is megragadhatta. A snemlék felállítása után 1859. augusztus 17-én Prokopp János házasságot kötött felesége húgával. Trenker Amáliával az esztergomi Belvárosi templomban. Lakásuk továbbra is Óbudán volt. A DDSG bécsi igazgatóságával Prokopp Jánosnak egyre több összeütközése lett. Kérte ugyanis hivatali előbbrejutását. hogy a felügyelő beosztásból tervezői besorolást kapjon, mivel évek óta ebben a munkakörben dolgozik. A több mint 1 évig tartó hivatalos levelezésnek több fogalmazványát ismerjük, amelyben Prokopp felsorolja a Hajógyárnak tett szolgálatait, és válaszol a
