Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

tengelye, a középrész kiemelése, itt az első emeleti ablakok erőteljes egyenes szemöldök párkányai, valamint a földszint várszerűbb kialakítása a fugázott falfelülettel és a zártabb ablaknyílásokkal ugyancsak a neoreneszánsz ízlés felé mutat. Az erőteljes ővpárkány és felette a két emeleti szint összefogása, olyan jegyek, amelyek Prokopp építészeti munkásságának egyenes vonalába illeszthetők. A kórházat az 1930-as években felújították, amely a homlokzati díszítést is bizonyára módosította. így ma inkább Prokopp János alap- és metszetrajzai alapján értékelhetjük az épületet. A ma is szép park a kerti homlokzattal a romantikus és a neoreneszánsz historizmusnak rokon vonása. Mint prímási mérnöknek az 1880-90-es években fontos munkája volt Esztergomban, az érseki vízvezeték átalakítása úgy, hogy a közelében lévő Mala-forrás vizet használják fel a Kis-Duna szennyezett vize helyett. 1887. június 18-án Rédly Gyula a prímás esztergomi uradalmának felügyelője arra kéri Prokopp Jánost, hogy inkább a Duna vizét használja fel, mert a Hévíz kerti öntözésre nem alkalmas. Prokopp János azonban elkészítteti a Mala-víz vegyi elemzését egy Selmecbányái tanárral 1889-ben, és mellékeli Laskai Jeromos uradalmi kormányzóhoz írt 1892. évi felterjesztéséhez, amelyben a forrásvíz vízvezetéki felhasználását indokolja. Majd javasolja a forrásvíz hőfoka energiájának gőzgép helyetti felhasználását is. Mindezért a sokrétű, a sok vidéki utazással járó fáradtságos, de mindenkor nagy tudással és odaadással végzett munkájáért igen szerény fizetést kapott az érseki uradalomtól. Az 1883. ápr. 5-i hivatalos nyilatkozat szerint 850 Ft + 480 Ft a gépgyár vezetéséért, vagyis 1.335 Ft volt az évi jövedelme, amelyből csak 1.085 Ft-ot kapott készpénzben, a többit terményben: bor, tűzifa, búza és rozs-ban. Ez a szerény díjazás is indokolja, hogy más építészeti állást és magánmegbizatásokat is vállalt. 1871-ben Esztergom vármegye az általános tisztújítás alkalmával a vármegye mérnökévé választotta Prokopp Jánost. Ezt a tisztséget 1876 végéig viselte, amikor ugyanis az 1876/XXIV. tc. felállította az államépítészeti hivatalokat és ezzel megszűntek a megyék mérnöki állásai. Prokopp János felhívást kapott, hogy lépjen az állami szolgálatba, de ő nem élt ezzel a lehetőséggel, mert le kellett volna mondania az érseki uradalomban viselt állásáról, és áthelyezésnek is ki lett volna téve. Esztergom vármegye 1877. dec. 27-i közgyűlésén Forgách Ágoston főispán Prokopp Jánost a megye tiszteletbeli mérnökévé nevezte ki [35.] Megyei munkásságának nagy részét az utak, vasutak, hidak tervezése és a megyei épületek karbantartása jelentette. Ezek közül több tervrajzot őriz a Komárom-Esztergom megyei Levéltár, így a kéméndi Garam-híd tervét is [kat.66]. A hagyatékból ismerjük az Új-SzőnySzob közötti vasútvonal leírását és áruforgalmának 1875. jan. 22-i kimutatását Prokopp János megyei mérnök aláírással [kat. 67]. Itt szerepelnek a mellék vasútvonalak is Esztergom-Kesztölc, Bajót, Nagysáp, Dág,