Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

Lábatlan, valamint Dorog, Tokod, Csolnok, Nagysáp- vonalak, amelyek kialakításában Prokopp Jánosnak jelentős szerepe lehetett. 1874-ben a párkányi. Takarékpénztár elnöke mint megyei főmérnököt megkéri, hogy vállalja el székházuk építésének szakértői és műszaki felügyeleti teendőjének elvégzését [37]. Az 1870-es években a bajnai herceg Metternich uradalom mérnöke is volt, amelyről 1880.év végén mondott le. Az uradalom épületeinek javítása és építése mellett feltehetően szerepe volt a Hild József által épített kastély romantikus melléképületeinek kialakításában is. O tervezte Sándor Móric sírkápolnáját a Szomor melletti Gyarmatpusztán, amelyet 1879. szeptember 22-én szenteltek fel [kat.68.]. (Esztergom és Vidéke, 1879. szeptember 19.) 1877-ben, alig hogy megyei mérnöki állása megszűnt, Esztergom város újjáalakította képviselőtestületét, és általános tisztújítást tartott. A mérnöki állásra egyedül Prokopp János nyújtott be pályázatot, de még május 30-án a közgyűlés jegyzőkönyve szerint visszavonta pályázatát a mellékelt indokolással. Az indoklás szövege azonban már nem található a jegyzőkönyvben. A városimérnöki állás egyenlőre betöltetlen maradt, majd új pályázat után az 1878. márc. 7-i közgyűlésen került sor a városi mérnök megválasztására. Ekkor Diebl Károly mérnök is pályázott Prokopp János mellett, de a közgyűlés nyüt szavazással egyhangú határozattal Prokopp Jánost választotta a város mérnökévé [38]. Öt év után 1883-ban, a következő tisztújítás alkalmával ismét őt választották a város mérnökévé, de 1886-ban, mielőtt lejárt volna megbízatása, egészségi állapotára hivatkozva lemondott. Az ez évben életbe léptetett szabályozás szerint összeegyeztethetetlen volt az érsekségnél betöltött állásával. Mint városi mérnök főképpen építésrendészeti feladatokat teljesített, közmunkákat tervezett és felügyelt. Hivatalos építészeti megbízatásairól keveset tudunk. Az új városi kórház tervét ismerjük 1878-ból, amely nem valósult meg, és a város plébánia templomának ma is látható toronysisakjának tervét 1883-ból [kat.69]. Ennek aedikulás ablakai már a neoreneszánsz stílus elfogadását jelzik, bár a hegyes csúcs még a romantika öröksége a toronysisak tetején. Prokopp János a templomtorony építés nagy szakembere volt a 8 prímási uradalomban, így igen valószínű, hogy 1886-ban az esztergomi ferences templom új tornyát is ő tervezte, amelyet Simor János érsek ajándékozott a ferenceseknek 50 éves papi jubüeuma alkalmából [kat.70]. A torony részlet formái ezt kétségtelenül igazolják. Mint városi mérnök jelentős csatornázási terveket készített a királyi város számára a hegyoldalról lezuhanó víz elvezetésére. Az 1880. augusztus 8-i terve [kat.71.] egyúttal jelzi a királyi város beépítettségét és fejlődésének irányát. Foglalkozott a város ivóvíz hiányának enyhítésével is, a diósvölgyi források vizét kívánta a város főteréig bevezetni, és közben több víztartályt