Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Kutasi Csaba : 50-éves „A Bakony természeti képe" kutatóprogram
50-éves „A Bakony természeti képe" kutatóprogram dr. Kutasi Csaba* * Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. e-mail: entomologia@bakonymuseum.koznet.hu 50 évvel ezelőtt, 1962. október 9-én megtartott tudományos értekezleten, a Bakonyi Múzeumban indult útjára „A Bakony természeti képe" kutatóprogram. A tervezetet dr. Papp Jenő, a múzeum zoológusa készítette a Bakony természettudományos feltárásának fellendítésére. Az értekezletre meghívták a Bakonyt bármilyen természettudományi vonatkozásban kutató intézményeket és magánkutatókat, melyek közül 43an vettek részt a megbeszélésen. A kutatási tervet Éri István megyei múzeumigazgató is támogatta és reményét fejezte ki, hogy más tudományterületek kutatásához hasonlóan a természettudományos kutatások is nagy lendületet vesznek. A programnak mintául szolgált az id. Lóczy Lajos által szervezett Balatonkutatás, melynek eredményeiből születtek 19. század végén és a 20. század elején megjelenő Balaton Monográfia kötetei. A Bakony-kutatás olyan alapkutatás, amely során a kutatók csak a szoros értelemben vett természettudományi témákkal foglalkoznak. A kutatások eredményei kezdetben „A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei"-ben jelentek meg. 1964-ben indult útjára „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat, melynek kötetei egy-egy szakterület önálló monografikus feldolgozását tartalmazzák. A program szervezését dr. Papp Jenő 1970-ig végezte, mivel ezt követően a budapesti Természettudományi Múzeum munkatársaként tevékenykedett. A múzeum új zoológusa dr. Tóth Sándor lett, aki ezután több mint 20 évig koordinálta a Bakony-kutatást. A program sikere, a múzeum természettudományos gyűjteményeinek jelentős gyarapodása vezetett ahhoz, hogy 1972-ben a vidéki múzeumi hálózatban egyedülálló módon, önálló természettudományi múzeumot létesítsenek. Az új intézmény Bakonyi Természettudományi Múzeum néven, Zircen, a Ciszterci Apátság épületében kapott helyet, és ettől kezdve a múzeum keretein belül folyt a Bakony-kutatás koordinálása is. A múzeum igazgatója dr. Tóth Sándor lett. A Bakonyban folyó tudományos kutatás szervezetileg két fő részre osztható, a múzeum szakemberei munkaköri feladatként, míg a program résztvevői túlnyomórészt önkéntes alapon, érdeklődési körüknek megfelelően végzik vizsgálataikat. A vállalt témák elvégzéséről az év végi jelentéseikben adnak számot, eredményeiket az intézmény kiadványaiban publikálják. A frissen megalakult MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága felismerte a Bakony-kutatás jelentőségét, és akadémiai kutatási témaként fogadta el a programot. 1982-ben indult útjára a múzeum önálló kiadványa, A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, ettől kezdve a kutatás eredményei is elsősorban ebben a folyóiratban láttak napvilágot. A kutatás kezdete óta évenként megjelentek a program résztvevőinek kutatási témái és időközönként a kutatás eredményeiről előadásokban is számot adtak a rendszeresen megrendezésre kerülő Bakony-kutató ankétokon. Ezeken a tudományos konferenciákon elhangzott előadások anyagai önálló kiadványban, vagy a múzeumi évkönyvek hasábjain lettek közzé téve. A programban részt vevő kutatók tevékenységei6
