Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)

Dr. Kutasi Csaba : 50-éves „A Bakony természeti képe" kutatóprogram

ről, a kutatási témákról rendszeresen jelentek meg cikkek dr. Papp Jenő, majd dr. Tóth Sándor tollából. Az első 25 év alatt 270 kutató vett részt a programban, létszámuk éven­te 50 és 70 között ingadozott. Ezt követően, főként az anyagiak hiánya miatt a résztve­vők száma fokozatosan csökkent. A múzeum dolgozói már az 1980-as évek vége felé szerették volna, ha a Bako­nyi Természettudományi Múzeum gazdaságilag is önálló intézménnyé válik, erre 1992­ben került sor. Dr. Tóth Sándor nyugdíjba vonulásával a megalakult önálló múzeum igazgatója Futó János geológus lett. Az új igazgató irányítása alatt tovább folytatódott a Bakony-kutatás. Egyre inkább felmerült az igény, hogy minél részletesebb kutatási je­lentéseket adjanak le a programban részt vevő kutatók, a dolgozatok a múzeum adattá­rában nyertek elhelyezést. 2002-ben Bauer Norbert és Kenyeres Zoltán szerkesztésé­ben látott napvilágot a 40 éves „ A Bakony természeti képe" kutatási program című kö­tet. Ebben szerepelnek az 1962 és 2002 között a program keretében regisztrált Bakony­kutatók és vállalt témáik. A terepi arcképcsarnok gazdag fotóanyaggal illusztrálja az el­telt 40 év történéseit. A kiadvány végén a programba korán bekapcsolódó kutatók visz­szaemlékezéseit olvashatjuk. Ebben az évben már Kasper Ágota lett a múzeum új igaz­gatója, aki szintén elkötelezte magát a program folytatása mellett. A Bakony-kutatással megbízott muzeológus Kutasi Csaba lett. Mivel a Bakony-kutatásra fordítható források továbbra is szűkösek voltak, megpróbáltuk koncentrálni azokat. A kutatás finanszírozá­sa hamarosan pályázati rendszerben folytatódott, a beadott pályázatokat a múzeum ku­tatóiból álló Tudományos Tanács bírálta el. így kevesebb kutató, de nagyobb összeget kapott, amivel eredményesebb munkát tudott végezni. Prioritásként kezeltük az eddig még kevésbé kutatott területeket és taxonokat, valamint a múzeumi gyűjtemények gya­rapodásával járó tevékenységeket. Sajnos egyre nehezebb feladat volt az intézmény költségvetéséből előteremteni a kutatóprogram költségeit. A megyei intézményeknél 2008-ban bevezetett kiskincstári rendszer tovább nehezített a helyzeten. Mindezek el­lenére az utóbbi 10 évben 23 és 50 között ingadozott a regisztrált Bakony-kutatók szá­ma, ebben az időszakban 31 új kutató jelentkezett a programba. A Bakony-kutatás keretein belül az eltelt 50 év alatt 373 Bakony-kutató végzett vizsgálatokat a hegység területén. A kutatók csaknem fele zoológiával foglalkozott (45 %), ezt követte a geológiai és paleontológiái téma (32 %), majd a botanikai kutatás (18 %). A zoológiai témán belül a kutatók több mint fele (60 %) rovarokkal foglalkozott, ge­rinces állatokat pedig mintegy negyedük vizsgált (23 %}. Az utóbbi néhány évben a mú­zeum már nem tudott anyagilag hozzájárulni a program résztvevőinek munkájához. Ennek ellenére a kutatók önzetlenül adtak le és határoztak gyűjteményi anyagokat, va­lamint gyűjtemény-rendezéseket is végeztek. A múzeum a Bakony-kutatók számára té­rítésmentes szálláslehetőséget biztosított a vendégszobában, továbbá a múzeumi év­könyvek és monográfiák átadásával és publikációs lehetőség biztosításával segítette to­vábbi munkájukat. A Bakony-kutatás sikerét bizonyítja, hogy zömmel a program eredményeiből 28 múzeumi évkönyv íródott és 31 monografikus kötet látott napvilágot. A program el­ismertségét bizonyítja az is, hogy hatására más vidéki múzeumokban is kutatóprogra­mok szerveződtek egy adott földrajzi terület természettudományos feltárására. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom