Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)

Dr. Galambos István - Dr. Kutasi Csaba: Litéri biomonitoring vizsgálatok 1997-2010 között

Litéri biomonitoring vizsgálatok 1997-2010 között dr. Galambos István* - dr. Kutasi Csaba** * 8420 Zirc, Alkotmány u. 33/A. e-mail: tubis@freemail.hu ** Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. e-mail: entomologia@bakonymuseum.koznet.hu Előzmények 1990 tavaszán a Magyar Villamosművek Tröszt bejelenti csatlakozási szándé­kát a nyugat-európai villamos energiatermelő és elosztó rendszerhez. Az 1992. tava­szán elkészült megvalósíthatósági tanulmány rögzíti a csatlakozás követelményeit, melyben az ország legnagyobb erőművi blokkjának (Paks 460 MW) megfelelő tartalék kapacitást kell kiépíteni. Ebből 200 MW teljesítményt gyorsindítású gázturbinás erő­művekkel kell biztosítani. Ezek fontosabb paraméterei: felfutási idő 10 perc, maximális éves üzemidő 60 óra, átlagos üzemidő indításonként 2 óra, gázolaj fogyasztás 32 ton­na/óra, turbina típusa: átalakított repülőgép hajtómű, telepítés nagy elosztó állomások mellett pl. Litér. A létesítéshez szükséges litéri hatástanulmányok biológiai munkarészeinek ki­dolgozásával a Bakonyi Természettudományi Múzeumot bízzák meg az előzetes kör­nyezeti hatásvizsgálattal (1994-1995) és a részletes környezetei hatásvizsgálattal (1996). A környezetvédelmi működési engedélyben előírják az erőmű hatásának vizs­gálatát az élővilágra. A biomonitoring vizsgálatok 1997-ben, az erőmű átadása előtt egy évvel indulnak (referencia év) és első üteme 2001-ig tart. Négy éves szünet után ismét előírják a biomonitoringot, mely 2006-2010 között folyt. A biomonitoring alanyai: zuz­mók, feketefenyő, rovarok. Fenyő biomonitoring A fenyők alkalmasságának indokai: - A levelek több évig a fán maradnak, így hosszabb időszak szennyező anyagait akkumu­lálja, - a szennyeződést télen is hat rájuk, szemben a lombos fákkal. Ebből következően a levél által felvett káros anyagok hosszabb ideig hatnak az egyedre. Mintaterület: a füstfáklya által érintett Litér: Mogyorós-hegy. Kontroll terület: Vilonya és Berhida határában a Külső-hegy. A vizsgálat alanya a terület adta lehetőségek alapján: telepített feketefenyő (Pinus nigra) állományok. Területenként 12 fa, egyedenként öt ág, összesen 120 minta. Felvett (mért) adatok: 1. Az egyes évekhez tartozó hajtásrészlet hossza (az első elágazásig); 2. A leveles évjáratok száma; 3. Az egyes évjáratok leveleinek száma; 4. Az egyes évjáratok leveleinek hossza; 5. Az egyes évjáratok leveleinek légszáraz tömege; 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom