Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Galambos István - Dr. Kutasi Csaba: Litéri biomonitoring vizsgálatok 1997-2010 között
6. Az egyes évjáratok gombás leveleinek száma; 7. Az egyes évjáratok vadrágott leveleinek száma; 8. Begyűjtéskor a hajtáson maradó száraz levelek száma; 9. A levélpár egyik tagja által képviselt levelek száma; 10. A három levelet tartalmazó rövidhajtások száma 11. Etiolálódott, pajzstetvek által megtámadott levelek száma; 12. Törött levelek száma. Cél A két terület azonos típusú (évjáratú) leveleinek összehasonlítása a szignifikáns különbségek megállapítása céljából. Alkalmazott matematikai statisztikai módszerek (Koltai László, Pannon Egyetem, Veszprém): Bartlett-próba, kétmintás t-próba, Welch-próba. Eredmények A vizsgált jellemzőkben (leveles évjáratok száma, hajtáshossz, levélszám, átlagos levélhossz, gombás levelek gyakorisága, etiolálódott levelek gyakorisága) nem volt szignifikáns eltérés, vagy az eltérések a két hely között szórtak. Végső következtetés: a fenyő biomonitoring alapján a minta és kontroll területek között nem volt szignifikáns különbség, vagy ha voltak, ezek a két hely között megoszlottak, így a litéri szekunder tartalék erőmű csekély éves üzemidejénél fogva környezetére nincs káros hatással. ízeltlábú monitoring A mintavételi helyszínek Litéren a Mogyorós-hegyen, telepített fenyvesben, dolomit sziklagyepben és lejtősztyeppben, Királyszentistvánon az Ugri-hegyen dolomit sziklagyepben és lejtősztyeppben voltak. Kontroll területként a vilonyai Külső-hegy, telepített fenyvese, dolomit sziklagyepje és lejtősztyeppje szolgált. A mintavételezést talajcsapdával végeztük, melyeket élőhelyenként 15-ös csoportokban helyeztük el (összes számuk így 120 volt). Üzemeltetésük május, illetve március elejétől október végéig folyamatosan történt, a mintákat kéthetente gyűjtöttük. Az eltelt első öt év alatt összesen, mintegy 65 000 ízeltlábú egyedet válogattunk szét a rendszertani csoportok szerint. Az ászkákat (Isopoda), az ikerszelvényeseket (Diplopoda), valamint a százlábúakat (Chilopoda) rend szinten válogattuk és számoltuk. Három ízeltlábú taxonnal pedig részletesebben foglalkoztunk (bogarak, poloskák, pókok). A poloskákat és a pókokat fajra, a bogarakat családra, ezen belül a futóbogarakat szintén fajra határoztuk meg. Az adatokat számítógépes adatállományba vittük be, az értékelést ennek segítségével végeztük. A pókok határozását és az együttesek elemzését Kasper Ágota, a poloskákét pedig H. Harmat Beáta végezte. A második ötéves vizsgálat során (2006-2010) csökkentettük a mintavételezések számát. A begyűjtött anyagból a futóbogarakat (Carabidae) és a poloskákat (Heteroptera) továbbra is faji szinten határoztuk. A pókok közül faji szinten csak a farkaspókokat (Lycosidae) és a kövipókokat (Gnaphosidae) vizsgáltuk. 29
