Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Ahogy elkezdődött – A Bakony-kutatás hőskora - A Bakony természettudományi kutatásának elindítása – Emlékeim „A Bakony természeti képe” menedzseléséről (Papp Jenő)

A Bakony-kutatás elindítását követően még 1964-ben és 1965-ben tájékoztattuk a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályát és a Műszaki Tudományok Osztályát a tudományos programunkról. Mindkét osztálynak javasoltuk, hogy „A Bakony természeti képe" szerepeljen az Akadémia munkatervében, illetve azon tudományos vállalkozások sorában, melyet az Akadémia érdemben támogat anyagilag is. Teheti ezt már csak azért is, mert több biológiai és műszaki (geológiai, hidrológiai, szeizmológiai) Bakony-kutatási téma valamilyen összefüggésben szerepel az Akadémia évi munkájában. Az Akadémia érdemi támogatása az 1960-as években elmaradt, de az 1970-es években megalakult MTA Veszprémi Bizottsága felismerte a Bakony-kutatás jelentőségét és ennek megfelelően az érdemi támogatás sem késlekedett. Hivatali utódom, dr. Tóth Sándor karolta fel ezt az ügyet és neki sikerült elfogadtatnia a bizottsággal „A Bakony természeti képe" programot mint akadémiai kutatási témát. Saját szakterületemen tevékenykedő kollégáimat: az entomológusokat és a zoológusokat szóban és írásban egyaránt tájékoztattam a Bakony-kutatásról. A Magyar Rovartani Társaság 1966. évi április 15-i 375. ülésén ,A Bakony természeti képe és a rovartani kutatások" címen tartottam előadást, mely a Társaság folyóiratában, a Rovartani Közleményekben nyomtatásban is megjelent. Ugyanígy a Magyar Bioló- giai Társaság Állattani Szakosztálya 1969. évi április 11-i 608. előadóülésén ,A Bakony természeti képe és az állattani kutatások" címen tartottam előadást, ami az Állattani Közleményekben jelent meg (Papp 1966, 1970). Propagáló tevékenységem nyomán számos (elsősorban nem hivatásos vagy amatőr) rovarász és zoológus csatlakozott a Bakony-kutatáshoz. 1969 végén kiváltam a veszprémi Bakonyi Múzeumból és 1970 elejétől a budapesti Természettudományi Múzeum munkatársa lettem. Ezzel összefüggésben vallomással tartozom főleg azoknak, akik „belülről" ismerték a Bakony-programot. Miért váltam meg nyolcévi menedzselés és tizenhárom évi aktív entomológiai kutatómunka után a veszprémi Bakonyi Múzeumtól? Ezt rovarász ambícióim indokolják. Veszprémhez kötött az, hogy rendíthetetlen elhatározással és lelkesedéssel kutattam a Bakony rovarvilágát. Ezzel párhuzamosan dolgoztam egy másik speciális témán, ami Budapesthez kötött. A hártyásszárnyú rovarok (mint például a darazsak, vadméhek, hangyák, fadarazsak) egyik kevéssé ismert csoportja a fürkészdarazsak általában, és én ezek egyik fajokban rendkívül gazdag családját, a brakonidákat vagy magyar nézz