Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXI. Osztály: Egylakiak. Monoecia

Egylakíak. 193 hosszúak, mint a lepellevelek, Az utóbbiak szálkaliegyűek és valamivel rövidebbek a termésnél. Virágai zöldek, 5 porzósak. A termés kovád. Terem parlagokon, kertekben, ugarakon, általában mívelt talajon az egész országban; közönséges gyom. 7—10. Más honi fajok: A. commutatus Kern., — • cleflexus L. Útmenti laboda. — Atriplex patulum L. — (Labdafű, labdaparéj, maglapél. — Term. r.: Libatopfélék. Chenopodiaceae.) — 59. t. 5. kép. ©. 30 — 100 cm. Levelei háromszögűén lándsásak, az alsók fogasok és csaknem dárdásak, a felsők lándsásak v. keskenyszálasak. Az egész növény többnyire lisztes. Virágai karcsú füzérekben, csomókban fejlődnek, még pedig porzósak és termősek vegyest. Termésleple tojásalakű v. tojásdad háromszögű; tövön összenőtt. Terem Más honi fajok: A. hcistatum L., — Morale L., — nitens Schk., — oblongifolium W. et IL, — tataricum L. Bojtorjános szerbtövis. — Xanthium strumarium L. — (Czigány-, diák, v. disznómogyoró; disznó bojtorján, gelyvafű, kemény- v. szamárlapu, koldustetű, szúrós csimpaj, tövises lapu. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 532. kép. © 30 —130 cm. Levelei szívesek, három karéjúak és fogasak; mindkét lapjukon szőrösek, kevéssé érdesek, de zöldek. Virágfejecskéi szártetőzők és levélhónaljiak, zöldek; a porzós virágok felül, a termősek alul fejlődnek. Termései tojásalakúak, zöldek és horgas kapaszkodó tüskékkel vannak megrakva. Terem utak szélén, parlagokon az egész országban. 7—10. Szívós szerbtövis. — Xanthium spinosum L. — (Birka-, disznó-, muszka-, orosz-, 532. Bojtorjános szerMövis. 531. Kerti laboda. 533. Pompás diófa. utak szélén, parlagokon, ugarakon az egész országban. 7—9. Kerti laboda. — Atriplex horten se L. — (ízetlen fű, ízetlen maglapél, laboda paréj, német paréj. — Terin. r.: Libatopfélék. Chenopodiaceae.) — 531. kép. ©. 10—125 cm. Alsó levelei nagyok, háromszögűek; hosszúkás szívesek vagy dárdásak; öblösen fogasak; a felsők lándsásak, épek. Számos virága szártetőző bugát képez. Az egész növény gyakran vérszínű, piros. Termésleple tojásalakú, tövéig hasadt. Helyenként-termesztik és spenótot főznek a leveleiből. Lakások körül el is vadul. 7—8. Rózsás laboda. — Atriplex roseum L. — (Term. r.: Libatopfélék. Chenopodiaceae.) — ©. 30—90 cm. Szára felemelkedő. Levelei öblösen fogasok ; az alsók kótaalakúak, a felsők tojásdadok. Az egész növény bőven lisztes. Füzérei csúcsukig levelesek. Termésének lepelburka szélesen tojásdadháromszögű ; félig összenőtt, ránczos erű, szélén fogas és tövén porczogós. Terem utak szélén, lakások körül az egész országban. 7 —10. Hoffmann : Növényország. ördög-, rácz-, v. szamártövis v. tüske; disznó bürök, (sió-)foki tüske, gaz, gyengén szúró, kolera- v. orosz bogács v. bogáncs, rosz-seb- v. rozmaring-tüske, sváb kóró, szerb burján, török gilicze. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — ©. 20—45 cm. Szára háromágú, sárga, érzékenyen szúró tövisekkel felfegyverezve. Levelei kerülékesek, karéjosak, alapjok ékalakú, visszájok ezüstösen molyhos. Termése kisebb, mint a bojtorjános szerbtövisé, horgas tüskéivel szintén kapaszkodik. Terem utak szélén, legelőkön, különösen községek körül a magas hegyvidék kivételével az egész országban. Kártékony gyom, irtása kötelező. 7 — 9. Más honi fajok: X. italieum Moretti, — macrocarpum DC. (Mindkettő csak Fiume m.) C) Fás növények. a) A levelek szárnyasak. Pompás diófa. — Juglans regia L. — (Olasz dió. — Term, r.: Diófafélék. Juglandaceae.) — 24